Különleges és példátlan csillagászati felfedezést tettek a Marylandi Egyetem kutatói, amikor egy inaktív szupermasszív fekete lyukat azonosítottak a gazdagalaxisának magjától szokatlanul távol. Korábban a tudósok abból az alapfeltételezésből indultak ki, hogy az ilyen gigantikus objektumok kizárólag a galaxisok centrumában foglalhatnak helyet. Az égitest jelenlétére csak az derített fényt, hogy a gravitációs mezője elkapott és szétmorzsolt egy közelben elhaladó csillagot, ami egy rendkívül fényes felvillanást eredményezett.

A szakemberek már régóta feltételezték,hogy a galaxisok ütközése és egybeolvadása során egyes fekete lyukak kiszorulhatnak a külső régiókba. Ezeket a rejtőzködő testeket rendkívül nehéz észrevenni, mert nem kebeleznek be folyamatosan anyagot, így fényt sem bocsátanak ki. A megfigyelt objektum tömege a Tejútrendszer központi fekete lyukáéhoz hasonlítható, miközben a saját galaxisának magjától körülbelül 30 ezer fényévre helyezkedik el.

A méréseket a Zwicky Transient Facility adatainak segítségével végezték el, a ScienceDaily írása szerint egy mesterséges intelligencián alapuló algoritmust hívva segítségül a mintázatok azonosítására. A kaliforniai Palomar Obszervatórium két távcsöve kétévente feltérképezi a teljes északi égboltot, éjszakánként több százezer változó égi eseményt rögzítve. Az óriási adatmennyiség feldolgozására kifejlesztett AI-programot kifejezetten arra képezték ki, hogy felismerje a csillagok széttépésekor keletkező jellegzetes fényrajzolatokat.

Az elemzőszoftver elindítása

Az elemzőszoftver elindítása után mindössze három hónappal, 2025 novemberében sikerült rábukkanni a különleges jelenségre. Robert David Stein, a kutatás vezetője felidézte azt a szombati napot, amikor azonosították a jelet, és a csapat tagjai azonnal értesítették egymást. Mindent félretettek, hogy más műszereket is ráállítsanak a megfigyelésre, mivel nem számítottak rá, hogy ennyire gyorsan sikerrel járnak.

Az objektum elhelyezkedése alaposan meglepte a csillagászokat, ugyanis a látható galaktikus környezet szinte teljesen hiányzik mögüle. Sylvain Veilleux, a tanulmány társszerzője rámutatott arra a rejtélyre, hogy egy ekkora fekete lyuk körül egy Tejútrendszerhez hasonló szerkezetnek kellene lennie, ám jelenleg semmi ilyen nem tapasztalható.

Az egyik elképzelés

A kutatók szerint a szokatlan pozíció hátterében egy korábbi galaktikus ütközés állhat. Az egyik elképzelés alapján egy nagyobb galaxis elnyelt egy kisebbet, majd az idők során lecsupaszította annak csillagait, és csak a tömör magot hagyta meg. A másik lehetőség egy kaotikus, háromtest-kölcsönhatás, amely során a galaktikus összefonódáskor érkező harmadik fekete lyuk parittyaként kilökte a legkisebb társat a centrumól.

„Ez egy teljesen új eredmény. Eddig abból az feltételezésből indultunk ki, hogy a szupermasszív fekete lyukak a tömeges galaxisok központjában találhatók” – fogalmazott Suvi Gezari, a tanulmány társszerzője. „Ennek a felfedezésnek óriási hatása lesz. Ez azt jelenti, hogy még számos kóborló fekete lyukat fogunk találni, és pontosabban megérthetjük, hogyan olvaddnak össze a galaxisok és a bennük lévő fekete lyukak az idő folyamán” – tette hozzá a kutató.

A szakemberek kiemelték, hogy a kóborló fekete lyukak jelenléte nem jelent veszélyt a Földre, hiszen rendkívül kicsi az esélye annak, hogy a közelünkbe kerüljön egy ilyen objektum. A jövőben induló megfigyelőállomások, mint a chilei Vera C. Rubin Obszervatórium, már évente akár több tucat hasonló kóborló objektumot is azonosíthatnak.