Hadat üzent a Facebooknak, most ifjúsági mozgalmat alapítana a vállalat egykori alkalmazottja
Frances Haugen úgy érzi, hogy a fiataloknak nem kellene ennyire tehetetlennek érezniük magukat az életüket átszövő közösségi hálózatokkal szemben.
Unsplash/Solen Feyissa 
Előzmény:
Éles bírálatok érték a Facebookot, miután Frances Haugen, a vállalat egykori alkalmazottja több ezer dokumentumot szivárogtatott ki, melyekből többek között kiderül, hogy a cég tudott arról, hogy az Instagram káros hatással van a fiatalok mentális egészségére.
Haugen, a Facebook korábbi alkalmazottja úgy véli: a fiataloknak mindenkinél több okuk van arra, hogy nyomást gyakoroljanak a közösségi vállalatokra a javulás érdekében.
Haugen az AFP hírügynökségnek adott interjújában elmondta: szeretne egy ifjúsági mozgalmat indítani. Hozzátette: az online korban felnövő fiataloknak nem kellene ennyire “tehetetlennek” érezniük magukat az életükbe belekeveredett közösségi hálózatokkal szemben.
A vállalat egykori mérnöke közel két hónapot töltött a reflektorfényben, miután előállt azzal, hogy a Facebook következetesen a profitot helyezi előtérbe a felhasználók biztonságával szemben. Támogatói és ellenségei egyaránt kíváncsiak arra, mik a tervei a továbbiakban – írja az NDTV.
Az Egyesült Királyságban és az Európai Unióban is új technológiai szabályozásról folyik a vita, Haugen pedig az elmúlt időszakot egy európai körúton töltötte, mellyel kapcsolatban elmondta, hogy turnéja lehetőséget biztosít arra, hogy “befolyásolja, hogy ezek a szabályozások hogyan alakulnak”.
Haugen pontosan tudta, hogy a Facebook mire képes, mielőtt elkezdett volna a vállalatnak dolgozni – interjúja során elmesélte, hogy egy közeli barátja 2016-ban radikalizálódott, miután meggyőzték róla, hogy Soros György titokban irányítja a világgazdaságot. Elárulta, hogy ez egy nagyon fájdalmas élmény volt számára.
Ennek ellenére két évig dolgozott a Facebooknál, mielőtt májusban felmondott. Elmondta, hogy azonnal megdöbbent rajta, hogy milyen káros “mellékhatásokat” képes produkálni a közösségi oldal, például az olyan, politikai szempontból instabil országokban, mint Mianmar, ahol tartós kudarcot vall az egyre inkább elharapódzó gyűlöletbeszéd problémája.
Bár megpróbál befolyást gyakorolni az európai jogalkotásra, Haugen jogszabályokba vetett hite igencsak limitált – mire a törvényhozók megállapodnak valamiben, a techcégek már rég továbbléptek.
Ehelyett azt szeretné, hogy a Facebookot jogilag kötelezzék arra, hogy a felhasználók által azonosított potenciálisan káros dolgokra reagáljon, és azokkal kapcsolatban újabb irányelveket vezessen be.
“A Facebooknak még soha nem kellett elárulnia, hogyan orvosolja az általa okozott károkat. Mindig ugyanazt csinálják, ha botrány tör ki: annyit mondanak, “sajnáljuk, nagyon nehéz ügy, dolgozunk rajta” – fogalmazott Haugen.
Haugen úgy véli, hogy ha a Facebook kénytelen lenne kiadni bizonyos adatokat – például a hetente több mint 1000 megosztást elérő félrevezető tartalmak számát – a vállalatra talán nyomást lehetne gyakorolni, hogy jobb megoldásokkal álljon elő.
Ugyanezen elv alapján ragaszkodik ahhoz is, hogy a Facebookot kötelezni kell arra, hogy foglalkozzon a “metaverzum”, azaz a virtuális valóságon alapuló hálózat kiépítésének potenciális veszélyeivel. Mark Zuckerberg egyébként nemrég bejelentette, hogy a metaverzum kiépítésére vonatkozó terveik miatt a vállalatot átnevezik Metára.
“Ha az emberek végül az egész napjukat egy olyan virtuális valóságban töltik, ahol szebb a frizurájuk, jobbak a ruháik és szebb a lakásuk, az vajon milyen hatással lesz a mentális egészségükre?” – tette fel a kérdést.
“Nem tudok róla, hogy a Facebook bármikor beszélt arról, hogy hogyan kezeli majd ezeket a káros hatásokat. 10 ezer mérnököt készülnek “befektetni” a projektbe. Nem kellene erről már most beszélnünk?” – folytatta.
Az ifjúsági mozgalomra visszatérve Haugen elmondta, hogy elképzelése szerint ebben a szerepe csupán annyi lenne, hogy elindítsa azt, és egy olyan egyetemi mozgalmat lát maga elől, ahol a hallgatók segíthetnek kezelni a tizenéveseknek az internettel kapcsolatos problémáikat, amelyeket a szüleik nem biztos, hogy megértenek – például az alkalmazások iránti függőségeket.
Tágabb értelemben a mozgalom feladata az lenne, hogy a vállalatoknál és a törvényhozóknál az “igazságos és méltányos közösségi média” érdekében lobbizzanak.
