Fontos lépést tehetnek a közel-keleti békülés érdekében
Szajid Khatibzadeh, az iráni külügyminisztérium szóvivője úgy fogalmazott, hogy az ország nyitott lenne egy olyan párbeszédre az Öböl-menti arab államokkal, amelyben Katar közvetít a két fél között.
Abu-Dzabi, 2021. február 21.
Látogatók a Nemzetközi Védelmi Kiállításon és Konferencián (IDEX) az Egyesült Arab Emírségek fővárosában, Abu-Dzabiban 2021. február 21-én. A Közel-Kelet legnagyobb állambiztonsági és fegyverkereskedelmi rendezvénye az idén otthont ad a haditengerészeti expónak (NAVDEX) is.
MTI/EPA/Erik Arazas 
Idén lett vége egy több mint három és fél éves hercehurcának Katar és az Öböl-menti koalíció – Szaúd-Arábia, Egyesült Arab Emírségek, Bahrein – között, ugyanis feloldották a Dohára kivetett teljes tengeri, légi és szárazföldi blokádot év elején.
Ennek a története egészen 2013-ig, az úgynevezett „Rijádi Egyezményig” nyúlik vissza, amelyben Szaúd-Arábia, Katar és Kuvait megállapodtak, hogy nem fognak támogatni semmilyen terrorszervezetet, mint a Muszlim Testvériség. 2014-ben ehhez az egyezményhez csatlakozott Bahrein és az Egyesült Arab Emírségek is.
Az egyezményt aláíró országok azonban gyakran emelték fel a hangjukat, ugyanis úgy vélték, Katar nem tartja be az egyezményt. Ez, kiegészülve azzal, hogy Doha remek kapcsolatokat ápolt Teheránnal, ahhoz vezetett végül, hogy 2017. januárjában Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek és Bahrein megszakította a diplomáciai kapcsolatot Katarral, melyhez később Egyiptom, Jordánia, Szenegál, Mauritánia és a Maldív-szigetek is csatlakozott.
Kezdetben ez súlyos csapást mért a katari gazdaságra, ám sikerült megtalálniuk a módját, hogy végül ne érintse őket érzékenyen a szigorú szankciócsomag, melyhez kellett az is, hogy megerősítsék együttműködésüket Törökországgal. 2021-re sikerült odáig eljutni, hogy a blokádot kivető országok rosszabbul jártak gazdasági szempontból, így Katar „győztesen került ki” a diplomáciai konfliktusból.
A diplomáciai kapcsolatok helyreállítását már megkezdték az Öböl-menti országok és Doha között, mely fontos szövetséget jelenthet a jövőben. Itt jön a képbe Irán, amely pedig Katarral ápol jó kapcsolatot, így fennáll a lehetősége annak is, hogy egy enyhülés veheti kezdetét, amennyiben megfelelő tárgyalásokat sikerülne tető alá hozni.
Sejk Mohammed bin Abdulráhmán Al-Thani, Katar külügyminisztere pedig a Bloombergnek adott interjújában már jelezte, hogy itt az ideje, hogy a két fél tárgyalásba kezdjen, és azt is jelezte, Doha készen állna ezeken a tárgyalásokon közvetítőként részt venni.
Szajid Khatibzadeh, Irán külügyminisztériumának szóvivője pedig az orosz állami Sputnik hírügynökségnek adott interjújában reagált a felhívásra, és jelezte, nyitott lenne a tárgyalásokra az Öböl-menti országokkal, amennyiben Katar mediálja az egészet. Mint mondta:
„Katarral egy nagyon közeli, kölcsönös tiszteleten alapuló kapcsolatunk van. Katar mindig is próbálta arra használni kapacitásait, hogy közvetítsen a régió országai között, amennyiben egyet nem értésre került sor, nem csak Irán esetében. Ebből kifolyólag bármilyen törekvést üdvözölni fogunk a jó szándékú katari barátaink részéről”
Khatibzadeh hozzátette, hogy egyébként Teherán nem csak Dohával ápol remek kapcsolatokat a Perzsa-öböl országai közülük, példaként Ománt, Kuvaitot és az Egyesült Arab Emírségeket hozta fel, akikkel szerinte remek a viszonyuk:
„Nagyon fontos kapcsolatokat ápolunk az Egyesült Arab Emírségekkel, az egyik legfontosabb kereskedelmi partnereink. Nagyon fontos lépéseket tettünk, hogy ezekkel a kapcsolatokat tovább erősítsük. Természetesen voltak hullámhegyek és hullámvölgyek a politikai kapcsolatok terén, de a gazdasági kereskedelmi kapcsolatok egyre erősebbek és jobbak lesznek”
Szaúd-Arábiára vonatkozóan a szóvivő úgy fogalmazott, hogy nagyon súlyos eltérések vannak a két ország között, és nem mondaná azt, hogy „jó szomszédságban” vannak. Khatibzadeh azzal vádolta meg Rijádot, hogy az „ellenségeskedés útját” választották a jemeni háború, a katari blokád és a szíriaiak fegyverrel és militánsokkal való ellátásával.
