Dollár
388,34 Ft
Euró
397,79 Ft
Font
469,78 Ft
Bitcoin
23,050 $

Fontos lépést tehetnek a közel-keleti békülés érdekében

Abu-Dzabi, 2021. február 21. Látogatók a Nemzetközi Védelmi Kiállításon és Konferencián (IDEX) az Egyesült Arab Emírségek fővárosában, Abu-Dzabiban 2021. február 21-én. A Közel-Kelet legnagyobb állambiztonsági és fegyverkereskedelmi rendezvénye az idén otthont ad a haditengerészeti expónak (NAVDEX) is. MTI/EPA/Erik Arazas
not image

Nagy Noel

2021. március 21. - 11:02

Szajid Khatibzadeh, az iráni külügyminisztérium szóvivője úgy fogalmazott, hogy az ország nyitott lenne egy olyan párbeszédre az Öböl-menti arab államokkal, amelyben Katar közvetít a két fél között.

Idén lett vége egy több mint három és fél éves hercehurcának Katar és az Öböl-menti koalíció – Szaúd-Arábia, Egyesült Arab Emírségek, Bahrein – között, ugyanis feloldották a Dohára kivetett teljes tengeri, légi és szárazföldi blokádot év elején.

Soron kívül Rogán-Gaál Cecília ibizai fürdőruhás fotója mindent is visz

Ennek a története egészen 2013-ig, az úgynevezett „Rijádi Egyezményig” nyúlik vissza, amelyben Szaúd-Arábia, Katar és Kuvait megállapodtak, hogy nem fognak támogatni semmilyen terrorszervezetet, mint a Muszlim Testvériség. 2014-ben ehhez az egyezményhez csatlakozott Bahrein és az Egyesült Arab Emírségek is.

Az egyezményt aláíró országok azonban gyakran emelték fel a hangjukat, ugyanis úgy vélték, Katar nem tartja be az egyezményt. Ez, kiegészülve azzal, hogy Doha remek kapcsolatokat ápolt Teheránnal, ahhoz vezetett végül, hogy 2017. januárjában Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek és Bahrein megszakította a diplomáciai kapcsolatot Katarral, melyhez később Egyiptom, Jordánia, Szenegál, Mauritánia és a Maldív-szigetek is csatlakozott.

Kezdetben ez súlyos csapást mért a katari gazdaságra, ám sikerült megtalálniuk a módját, hogy végül ne érintse őket érzékenyen a szigorú szankciócsomag, melyhez kellett az is, hogy megerősítsék együttműködésüket Törökországgal. 2021-re sikerült odáig eljutni, hogy a blokádot kivető országok rosszabbul jártak gazdasági szempontból, így Katar „győztesen került ki” a diplomáciai konfliktusból.

A diplomáciai kapcsolatok helyreállítását már megkezdték az Öböl-menti országok és Doha között, mely fontos szövetséget jelenthet a jövőben. Itt jön a képbe Irán, amely pedig Katarral ápol jó kapcsolatot, így fennáll a lehetősége annak is, hogy egy enyhülés veheti kezdetét, amennyiben megfelelő tárgyalásokat sikerülne tető alá hozni.

Sejk Mohammed bin Abdulráhmán Al-Thani, Katar külügyminisztere pedig a Bloombergnek adott interjújában már jelezte, hogy itt az ideje, hogy a két fél tárgyalásba kezdjen, és azt is jelezte, Doha készen állna ezeken a tárgyalásokon közvetítőként részt venni.

Szajid Khatibzadeh, Irán külügyminisztériumának szóvivője pedig az orosz állami Sputnik hírügynökségnek adott interjújában reagált a felhívásra, és jelezte, nyitott lenne a tárgyalásokra az Öböl-menti országokkal, amennyiben Katar mediálja az egészet. Mint mondta:

„Katarral egy nagyon közeli, kölcsönös tiszteleten alapuló kapcsolatunk van. Katar mindig is próbálta arra használni kapacitásait, hogy közvetítsen a régió országai között, amennyiben egyet nem értésre került sor, nem csak Irán esetében. Ebből kifolyólag bármilyen törekvést üdvözölni fogunk a jó szándékú katari barátaink részéről”

Khatibzadeh hozzátette, hogy egyébként Teherán nem csak Dohával ápol remek kapcsolatokat a Perzsa-öböl országai közülük, példaként Ománt, Kuvaitot és az Egyesült Arab Emírségeket hozta fel, akikkel szerinte remek a viszonyuk:

„Nagyon fontos kapcsolatokat ápolunk az Egyesült Arab Emírségekkel, az egyik legfontosabb kereskedelmi partnereink. Nagyon fontos lépéseket tettünk, hogy ezekkel a kapcsolatokat tovább erősítsük. Természetesen voltak hullámhegyek és hullámvölgyek a politikai kapcsolatok terén, de a gazdasági kereskedelmi kapcsolatok egyre erősebbek és jobbak lesznek”

Szaúd-Arábiára vonatkozóan a szóvivő úgy fogalmazott, hogy nagyon súlyos eltérések vannak a két ország között, és nem mondaná azt, hogy „jó szomszédságban” vannak. Khatibzadeh azzal vádolta meg Rijádot, hogy az „ellenségeskedés útját” választották a jemeni háború, a katari blokád és a szíriaiak fegyverrel és militánsokkal való ellátásával.

ads

Van egy sztorid?

Szemtanúja voltál valaminek, vagy épp van egy olyan történeted, melyet szívesen megosztanál másokkal?

Küldd el nekünk, és amennyiben érdekesnek találjuk, úgy közzétesszük azt oldalunkon.