Vajon hogyan nézhet ki valójában egy Földhöz hasonló, élhető exobolygó?
Csillagászok az univerzumban élet bizonyítékai után kutatva folyamatosan olyan bolygókat keresnek, amelyeken az időjárási körülmények révén kialakulhattak szerves anyagok.
L. Calçada/ESO 
Az ETH Zürich legújabb tanulmányában megbecsülték, miként festhet egy élhető kőzetbolygó az Alfa Centauri naprendszer lakható zónájában; az egyetem kutatócsapata lemodellezte, pontosan milyen lehet a szóban forgó égitest kémiai összetétele.
Svájci tudósok létrehoztak egy képzeletbeli bolygót, amit az Alfa Centauri rendszerben található két csillagon végzett spektroszkópiai vizsgálatokra vonatkozó adatokból származó vegyi kompozíció alapján vázoltak fel.
Mindkét csillag hasonlít a Napunkhoz, ezenfelül egymás körül keringenek, miközben egy harmadik, sokkal kisebb és halványabb vörös törpe is az objektumok környékén mozog.
Mivel a hármas közel tartózkodik a Naprendszerünkhöz, szakemberek alaposan tanulmányozták a csillagokat és a körülöttük lévő exobolygókat, melyek közül háromról megállapították, potenciálisan lakhatóak lehetnek.
Korábban kiderült, az ominózus csillagok kőzetalkotó elemeket, úgymint vasat, magnéziumot, szilíciumot, illetve hidrogént, szenet és oxigént tartalmaznak, ami arra utal, hogy elméletben Földhöz hasonló bolygókat is kialakíthattak.
Az Alpha-Cen-Föld névre keresztelt hipotetikus bolygó esetében a kutatócsapat megbecsülte a planéta belső szerkezetét, ásványi összetételét és még a légkör kompozícióját is, amelyek kulcsfontosságú jelentőséggel bírnak a hosszú távú fejlődés és potenciális lakhatóság megértésében.
Az előrejelzések szerint az Alfa-Cen-Földnek szilikátokban gazdag köpenye lehet, amely olyan széntartalmú anyagokban dúskálhat, mint például a grafit és a gyémánt. Kutatók úgy gondolják, egy ilyen bolygó sziklás belseje a Földhöz hasonló víztároló kapacitással rendelkezhet, miközben vasmagja masszívabb lehet, ezáltal gyengébb geológiai aktivitást mutathat, és hiányozhatnak róla a lemeztektonikai folyamatok.
Mindeközben a légköre a korai években elsősorban szén-dioxidból, metánból és vízből állhat – ez a megállapítás arra utal, hogy az atmoszférája nagyon hasonló lehet ahhoz, mint amilyen körülmények a Földön uralkodtak körülbelül 2,5-4 milliárd évvel ezelőtt, amikor az élet először jelentkezett bolygónkon.
