A huszonévesen tapasztalt kedvezőtlen lakókörnyezet évtizedekkel később megnöveli a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát egy új kutatás szerint.
A fiatal felnőttkorban tapasztalt kedvezőtlen szociális és környezeti feltételek még évtizedek múltán is éreztetik hatásukat a szív egészségén. Egy nemrég megjelent kutatás kimutatta, hogy a rosszabb lakókörnyezetben élő fiataloknál középkorúként lényegesen magasabb a koszorúér-meszesedés kialakulásának valószínűsége. A koszorúér-meszesedés a szív- és érrendszeri betegségek korai, jól mérhető előjele.
A Nature Communications című folyóiratban közzétett eredményekhez a Northwestern Medicine kutatói egy teljesen új mutatót fejlesztettek ki. Ez az összetett index egyszerre veszi figyelembe a környék szocioökonómiai helyzetét, az egészséges élelmiszerekhez való hozzáférést, a testmozgási lehetőségeket, valamint a helyi bűnözési rátát.
A vizsgálathoz a szakemberek a CARDIA elnevezésű kutatás több évtizedes adatait elemezték, az eredményekről pedig a ScienceDaily számolt be. A gépi tanulási módszereket és fejlett statisztikákat alkalmazó elemzés során az egyéni kockázati tényezőket, például a jövedelmet és az iskolai végzettséget is külön figyelembe vették.
Az adatok feldolgozása
Az adatok feldolgozása során kiderült, hogy a szociálisan hátrányos helyzetű környéken felnövőknél lényegesen gyakrabban jelentkezett az erek elmeszesedése. A megfigyelt összefüggés ráadásul jóval kifejezettebbnek bizonyult a fekete bőrű résztvevők esetében, mint a fehér bőrű alanyoknál.
NE HAGYD KI
Kövess minket a Google-ben
Legyen a Liner a követett forrásod
Jelöld be a Linert követett forrásként a Google-ben.
„A kutatásunk segít továbblépni az egyéni életmódból fakadó kockázati tényezőkről, és átfogóbb képet ad arról, miként formálja az egészséget a lakókörnyezet. Nem csupán absztrakt fogalmakról van szó, hiszen a környezeti tényezők közvetlenül összefüggésbe hozhatók a szervezetben történő, jól mérhető biológiai változásokkal” – fogalmazott Lifang Hou, a tanulmány egyik senior szerzője.
A szakemberek a jövőben azt szeretnék megvizsgálni, hogy a lakókörnyezeti tényezők miként befolyásolják a szívinfarktus vagy a szívelégtelenség kialakulását. Emellett azokat a módosítható tényezőket is azonosítani akarják, amelyek célzott beavatkozásokkal javíthatók lennének a lakosság egészségi állapotának megőrzése érdekében.