Dollár
434,75 Ft
Euró
420,22 Ft
Font
469,57 Ft
Bitcoin
19,366 $

Egyre feszültebb a helyzet a szerb és koszovói vezetők brüsszeli egyeztetése előtt

Fotó: Aleksandar Vucic szerb elnök és Olaf Scholz német kancellár sajtóértekezletet tart Belgrádban 2022. június 10-én. MTI/EPA/Marko Djokovic
not image

Koós Alexandra

2022. augusztus 18. - 09:43

Az eddigi nyilatkozatok alapján nagyon is úgy tűnik, hogy kifejezetten puskaporos a hangulat.

A hírek szerint elég kevés rá az esély, hogy a szerb-koszovói párbeszéd újabb fordulóján jótékony változás álljon be, bár Albin Kurti pristinai miniszterelnök szerint minden megoldás szóba jöhet, amely végül kölcsönös elismerést eredményez.

Soron kívül Nyerő Páros: Muri Enikőnél betelt a pohár, elhagyja a villát? (videó)

Azonban a szerb fél sokkal inkább tárgyalna a meglévő megállapodások végrehajtásáról, így a Szerb Községek Közösségéről is, miközben továbbra sem fogadja el déli tartománya függetlenségét.

Majd a miniszterelnök arra utalt, „a szerb–koszovói határhoz kihelyezett barikádok mögül akár lőhettek is volna az arra haladó emberekre vagy gépjárművekre”, emellett úgy véli, a kialakult feszültséget Belgrádban tervezték meg, amelyhez Moszkvának is köze lehetett.

„Moszkva Szerbiát használja fel arra, hogy destabilizálja a Balkánt, és támadás induljon Koszovó ellen” – jelentette ki, álláspontját pedig azzal támasztotta alá, miszerint Belgrád erősen függ Oroszországtól.

Elmagyarázta, a Szerbiai Kőolajipari Vállalat többségi tulajdonosa a Gazprom, emellett a belgrádi parlamenti képviselők többsége Moszkva-barát, valamint Szerbia fegyvereket is kap az oroszoktól, nem beszélve a felek között fennálló történelmi-kulturális partneri viszonyról.

A szerb elnök, Aleksandar Vucic ezzel szemben sokkal békülékenyebb hangot ütött meg, aki szerint egyetlen célja van a brüsszeli útnak, ami nem más, mint a béke és a stabilitás megőrzése a térségben – számolt be a V4NA.

„Szerbia nem fenyeget senkit és semmit, csak a nemzetközi szabályok és jogi normák betartását akarja biztosítani – az 1244-es ENSZ-határozattól egészen a 2013-ban megkötött brüsszeli megállapodásig. Emellett azonban minden más témakörre nyitott Belgrád” – mondta.

Szerbia belügyminisztere, Aleksandar Vulin is felszólalt az ügy kapcsán, aki biztos benne, Kurti mindössze arra készül, hogy igazolja a koszovói szerbek elleni tetteit, kiemelve, hogy olyan emberrel a legnehezebb beszélni, aki nem is akarja meghallani a másik szavát.

Eközben már egymás közt is vitáznak a koszovói albánok, Ramush Haradinaj, a Koszovói Felszabadítási Hadsereg korábbi vezéralakja pedig csalással vádolta meg Kurtit, mert úgy gondolja, a kormányfő egy meg nem támadásról szóló szerződést akar kötni Belgráddal Brüsszelben.

ads

Van egy sztorid?

Szemtanúja voltál valaminek, vagy épp van egy olyan történeted, melyet szívesen megosztanál másokkal?

Küldd el nekünk, és amennyiben érdekesnek találjuk, úgy közzétesszük azt oldalunkon.