A Santa Maria Maggiore-bazilika oldalhajójában található egyszerű márványsírnál vasárnap reggel hét órától fogadták az első zarándokokat, miközben a Rómában összegyűlt bíborosok is készülnek meglátogatni az elhunyt egyházfő végső nyughelyét. A szombati nagyszabású gyászszertartást követően Ferenc pápát zárt körben helyezték örök nyugalomra a bazilikában, amely különleges jelentőséggel bírt számára földi életében is.

Rolandas Makrickas bíboros, a bazilika főpapja a szombat esti rózsafüzér-imádság kezdetén megható szavakkal emlékezett meg az elhunyt egyházfőről. „Szeretett Szentatyánk, Ferenc pápa földi útja itt, a Santa Maria Maggiore-bazilikában ért véget, ahol a hívek szeretetük és tiszteletük jeleként két sorfalat alkotva kísérték utolsó útján. Szívünkben örökre megőrizzük az egyházért végzett áldozatos munkájának emlékét, amelyet utolsó leheletéig végzett” – mondta a bíboros.

A végső nyughelyet övező jelentőség

Az argentin származású egyházfő tudatosan választotta a Santa Maria Maggiore-bazilikát végső nyughelyéül a Szent Péter-bazilika helyett, ami jelentős történelmi döntésnek számít. Ferenc pápa ugyanis mindössze a nyolcadik olyan egyházfő, akinek földi maradványai ebben a templomban nyugszanak, és az első 1669 óta, amikor IX. Kelemen pápát temették ide. A síremléken mindössze latin neve, „Franciscus” szerepel, ami tökéletesen tükrözi az általa képviselt egyszerűséget.

A bazilika előterében számos hívő és egyházi méltóság gyűlt össze a rózsafüzér-imádságra, ahol különleges helyet kapott a „Salus Populi Romani” Mária-ikon, amely előtt a pápa életében oly sokszor imádkozott. Pietro Parolin bíboros, aki Ferenc pápa alatt államtitkárként szolgált, vasárnap délelőtt fél tizenegykor ünnepi szentmisét mutatott be a Szent Péter téren.

A konklávé előtti feszültségek

A temetési szertartások lezárulásával megkezdődött a következő pápa megválasztására való felkészülés időszaka. Bár a 267. egyházfő megválasztására összehívandó konklávé pontos időpontját még nem tűzték ki, a szakértők május 5-re vagy 6-ra számítanak, a lehetséges utódok neve körül pedig már élénk találgatások folynak.

Az egyébként is feszült és várakozásokkal teli pillanatok közepette jelentős vitát kavart Angelo Becciu bíboros részvételi szándéka, aki egy pénzügyi botrány miatt kegyvesztetté vált. A vatikáni államtitkárság határozottan ellenzi részvételét, olasz sajtóértesülések szerint Ferenc pápa két levélben is jelezte, hogy Becciut ki kellene zárni a konklávéból.

A 76 éves Becciu, aki hét éven át Ferenc pápa közeli munkatársaként szolgált a vatikáni államtitkárság második embereként, az Unione Sarda napilapnak adott interjújában azt állította, hogy „sem formai, sem jogi akadálya nincs a konklávén való részvételemnek”. A vatikáni bíborosi névjegyzékben azonban „nem szavazóként” szerepel, noha pontos státusza a 2020-as bíborosi jogainak megvonása óta tisztázatlan maradt.

A helyzet érdekességét az adja, hogy Becciu 2023 végén a katolikus egyház történetének első bíborosaként öt év hat hónap börtönbüntetést kapott egy vatikáni bíróságtól egy többmilliós ingatlanbotrányban játszott szerepe miatt. A Vatikán egyelőre nem adott ki hivatalos állásfoglalást az ügyben.