Egy új fényalapú vizsgálat a koraszülött csecsemők életét veszélyeztető bélbetegség korai felismerésében segíthet.
A koraszülött csecsemőknél váratlanul fellépő, életveszélyes bélgyulladás korai felismerésére dolgoztak ki egy gyors és alacsony kockázatú eljárást a kutatók. A módszer a látható fény és az infravörös tartomány segítségével képes érzékelni a szervezetben zajló kóros folyamatokat.
A Chicago-i Lurie Gyermekkórház és a Northwestern Egyetem szakemberei 96 koraszülött bevonásával végeztek kísérleti vizsgálatot, amelynek eredményeiről a Science News adott hírül. Az eljárás sikeresen azonosította a nekrotizáló enterokolisziszben szenvedő mind a tíz csecsemőt, ámbár jelentős számú téves pozitív eredményt is hozott.
A nekrotizáló enterokoliszisz a koraszülött intenzív osztályok egyik legveszélyesebb kórképe, amely a szövetek elhalásával jár, és húsz százalékot meghaladó halálozási aránnyal bír. A kezdetben enyhe tünetekkel rendelkező betegség rendkívül gyorsan súlyosbodhat. A megbetegedés a koraszülöttek legfeljebb öt százalékát, míg a másfél kilónál kisebb súllyal világra jött csecsemők akár tíz százalékát is érintheti.
A koraszülöttek vékony bőre részben átengedi a látható és az infravörös fényt. A bélgyulladás következtében a keringés romlik, ami a bélrendszer elszíneződésével és sötétebbé válásával jár. „Ha a hasüreg felnyitása nélkül érzékelni tudom a színváltozást a hasfalon keresztül, akkor képes vagyok kiszűrni a korai elváltozásokat” – fogalmazott Seth Goldstein, a kísérletet vezető gyermeksebész. „Szeretném, ha ez a vizsgálat minden újszülött intenzív fekhelyen elérhetővé válna, és a napi rutin részét képezné” – tette hozzá a szakember.
NE HAGYD KI
Kövess minket a Google-ben
Legyen a Liner a követett forrásod
Jelöld be a Linert követett forrásként a Google-ben.
Nagy áttörés lehet
A tesztek során egy szondával világították meg a csecsemők hasát, majd egy spektrométerrel mérték a különböző hullámhosszon visszaverődő fényt, az adatokat pedig gépi tanulási modellel elemezték. A kutatócsapat a következő évben egy lényegesen nagyobb betegcsoporton tervezi tesztelni a berendezést a tünetmentes szakaszban történő felderítés igazolására.
A fejlesztők jelenleg egy alacsony költségű, kézi eszköz megalkotásán dolgoznak, hogy a technológia minél több újszülöttosztály számára elérhető legyen. Ravi Patel, az atlantai Emory Egyetem klinikai kutatóigazgatója szerint a kísérlet jó koncepcióbizonyítás, ám a kevés esetszám miatt egyelőre nem tudható, miként teljesítene a módszer a mindennapi gyakorlatban.
A szakember rámutatott arra is, hogy a téves pozitív eredmények a felesleges kezelések kockázatát hordozzák magukban. Patel kiemelte, hogy jelenleg egyetlen olyan gyógyszer sem létezik, amely megakadályozná a betegség súlyosbodását a tünetek megjelenése után, így a megelőzés és a korai felismerés kulcsfontosságú.