Fémdetektorral indult útnak, aranyat lelt a dán férfi

Fotó: Flickr/mararie
not image

Borbély Fanni

2021. szeptember 12. - 05:48

Az 1500 éves, vikingek kora előtti felfedezés az egyik legjelentősebb, több mint 20 értékes tárgyból álló aranylelet, ami a dán történelem kulcsfontosságú kincsévé teszi.

Ole Ginnerup Schytz tavaly decemberben egy régi osztálytársával sétálni indult a dániai Vindelev városában egy fémdetektorral a kezében. Néhány órával később a detektor sípolt, és megtalálta a dán történelem minőségileg egyik legnagyobb aranyleletét, egy 1500 éves aranykincset. De abban a pillanatban ő még nem tudott róla. Először ásás közben csak egy apró, elgörbült fémdarabot tárt fel.

“Tele volt törmelékkel és sárral. Fogalmam sem volt róla. Az egyetlen dolog, ami eszembe jutott, hogy úgy nézett ki, mint egy savanyú heringkonzerv fedele”

– mondta hétfőn egy dán tévécsatornának.

De aztán később, ahogy folytatta az ásást, mintegy 20 értékes tárgyra bukkant, amelyek hatalmas, csészealj méretű, brakteátának nevezett medalionokból, valamint a Római Birodalomból származó érmékből és ékszerekből álltak. E hatalmas felfedezés után a lelőhelyet régészek tárták fel, akik most már tudják, hogy a kincset egy ház alatt temették el körülbelül 1500 évvel ezelőtt.

A hatalmas aranylelet súlya csaknem 1 kg – közölte a Vejlemuseerne, a dániai Vejle város múzeumi konzorciuma. A múzeum vasárnap hozta nyilvánosságra a leletet, miközben “a dán történelem egyik legnagyobb, leggazdagabb és legszebb aranykincseként” jellemezte azt.

A szakértők szerint a vikingek előtti kincsek tárgyai olyan technikával és kombinációban fordulnak elő, amelyre más hasonló leleteket tekintve még nem volt példa, ezáltal igazán egyedülállónak minősülnek. Egyes tárgyak motívumai az akkori uralkodókra utalhatnak, míg egyes szimbólumok és írások az északi mitológia szellemiségét hordozzák.

A brakteáták közül az egyik ilyen értelemben kiemelkedik a többi közül: egy férfi fejet ábrázol, fonott lánccal és számos rúnával. A fej alatt egy ló, egy madár és a ló orra és mellső végtagjai között egy rúna felirat található, amely azt mondja: “houaʀ”. A felirat jelentése ‘a Magas’, és valószínűleg a korabeli uralkodóra utal, vagy Odin északi istent élteti.

A kutatók feltételezései szerint a kincset egy globális klímakatasztrófa utóhatásaként ásták el. Az 536-os évben egy vulkán tört ki, és hatalmas hamufelhőt hozott létre, amely hosszú éveken át rossz termést és éhínséget okozott. Ez a katasztrófa arra késztette a mai Dánia lakóit, hogy megtagadják régi uralkodóikat, és rengeteg aranyat rejtettek el, vagy azért, hogy elrejtsék azokat a riválisaik elől, vagy azért, hogy a kaotikus időszak közepette kielégítsék az ádáz isteneket.

A teljes gyűjteményt figyelembe véve a szakértők ma már úgy vélik, hogy Vindelev a késő vaskorban egy nagy birodalom központja volt. A vindelevi kincs értékes tárgyait várhatóan 2022 februárjában állítják ki a Vejlemuseerne múzeumban, mielőtt a Nemzeti Múzeumba kerülnének.