Minden drágul: egy gombóc fagyi 400, egy szelet sütemény 1000 forint
Ilyen árak mellett adódik a kérdés, hogy lesz-e még bárki, aki képes lesz gond nélkül kifizetni.
Fotó: Unsplash/Jun Liang 
Minden drágul: a nyaralás, a szezonális strandtermékek, az édességek, az élelmiszer. A drágulás azonban nem pont olyan mértékű, mint amire a szakértők számítottak: ennek egyik oka, hogy a belföldi turizmus idén rosszabbul teljesített, mint a koronavírus-járvány sújtotta 2020-as és 2021-es években.
Mivel a cukrászdák és a strandbüfék nem akarják elijeszteni a vendégeket, próbálnak a megtérülés és a profit között egyensúlyozni, így egy gombóc fagyi jelenleg 350 és 450 forint között mozog, s bár szakértők szerint egy szelet süteményért már bőven el lehetne kérni több mint 1000 forintot, egyelőre 700-900 forint körül mozog egy sütemény ára.
„A fagylalt áránál elég nagy a szórás, az átlagár 350 és 450 Ft között van. Egy-egy kiugró árral is találkoztam, felfelé is és lefelé is, de a nagy átlag 400 Ft körül van. A fagylalt eladásából származó bevétel még mindig életbevágó a legtöbb cukrászda működésében, ebből próbálnak tartalékot képezni a nehezebb időkre, amikor csak sütemény eladásából van bevételük”
– árulta el a Portfolio megkeresésére Erdélyi Balázs, a Magyar Cukrász Ipartestület szakmai elnöke.
Ezt pedig tovább erősíti, hogy tapasztalataik szerint a balatonföldvári korzó egyik étterménél 400 forintot kérnek egy gombócért, ám az egyik felkapott velencei fagylaltosnál 450 forintba fáj egy gombóc fagyi. Erdélyi Balázs szerint azonban a kávé ára is emelkedett, ráadásul nem csupán az eladási, de a beszerzési ára is.
Egy espresso ára jelenleg 500-600 forint körül mozog, ami bőven meghaladja a megszokott „egy eurós” árat, ami most 400 forint körül mozog, ennek kapcsán pedig a Magyar Cukrász Ipartestület szakmai elnöke megosztotta:
„Ausztriában sem tudták tartani ezt az árat, már ott is 2-3 euró között kínálnak egy kávét. A cappuccino ára kicsit ennél is feljebb van, 600-800 Ft között mozog idehaza, ami szintén jóval alacsonyabb a nyugati országok 3-4 eurós árainál.”
Megjegyezte, beszélt egy idősebb, tapasztaltabb kollégájával, aki elárulta, hogy régen egy átlagos sütemény árából közel két gombóc fagyi jött ki, s úgy tűnik, ez manapság is hasonlóan alakul: 700-900 forint környékén mozog egy szelet sütemény, egy gombóc fagyiért pedig 350-450 forintot is elkérnek.
Az a fránya lángos
A Portfolio szerkesztőségének saját tapasztalatai alapján Budapesten akár 600 forintért is lehet kapni egy sima lángost, ám a sajtos és a tejfölös verzióért már 800-900 forintot kérnek.
A Velencei tó korzóján például egy felkapott étkezdében a sima lángos 900 forint, ám ha sajtot vagy tejfölt is kérnénk rá, az összeg 1200 forintra emelkedik. Ha pedig mohón sajtot és tejfölt is kérnénk lángosunkra, 1500 forintunk bánja, de ha ezenfelül még lilahagymára is vágynánk, 1750 forint lesz a vége.
A magyarok kifejezetten érzékenyek a lángos árára, s bár természetesen senki sem akarja bántani a lángossütőket, hiszen kemény munkát végeznek, egy sütemény elkészítéséhez például sokkal több időre, energiára, valamint szakértelemre van szükség.
A drágulás egyik legfőbb oka az étolaj árának drasztikus megugrása, Erdélyi Balázs pedig ipari szemszögből úgy fogalmazott, „ha egy sima lángosért hajlandóak vagyunk 1000 Ft-ot fizetni, akkor egy süteményért, egy tortaszeletért se sajnáljunk kiadni ennyit” – utalva ezzel arra, hogy a nyaralások alkalmával az emberek könnyebben kifizetnek akár 1000 forintot is egy lángosért.
Kovács László, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke elárulta, „a hazai vendéglátóhelyek az elmúlt hónapokban átlagban 18 százalékkal emelhettek az áraikon, pedig 30-50 százalék lett volna a költségnövekedések szempontjából az indokolt”, hozzátéve, hogy:
„Egyértelmű, hogy az éttermek üzemeltetőinek, tulajdonosainak egyensúlyozniuk kell, mert az áremelésnek vendégriasztó hatása is van. A magyar emberek is elkezdtek takarékoskodni az éttermi fogyasztásban. Jelentős, 20 százalékos forgalom visszaesés érzékelhető országosan.„
Kovács László szerint az emberek most inkább takarékoskodnak a magas rezsiszámláktól tartva, valamint sokan inkább külföldre utaztak nyaralni, nem pedig belföldi desztinációt választottak. Rámutatott, míg 2019-ben 51 ezer vendéglátóhely volt Magyarországon, mára 48 ezer alá csökkent számuk.
