A brit védelmi vezetés által kezdeményezett ambiciózus terv, amely eredetileg 64 ezer katona ukrajnai telepítését célozta meg, jelentős akadályokba ütközött az európai védelmi miniszterek legutóbbi egyeztetésein. Tony Radakin, a brit védelmi vezérkar főnöke által előterjesztett javaslat ugyanis még egy szerényebb, 25 ezer fős kontingens esetében is komoly kihívásokat vet fel a szövetséges országok számára.

Az április 10-én megtartott „együttműködésre kész koalíció” találkozóján, majd azt követően Brüsszelben szűkebb körben folytatódó tárgyalásokon a résztvevők szembesültek a valósággal. John Healey brit védelmi miniszter figyelmét felhívták arra, hogy egy ilyen méretű kontingens fenntartásához – két éves rotációt figyelembe véve – összesen 256 ezer katonára lenne szükség.

A The Times információi szerint Nagy-Britannia legfeljebb 10 ezer katona küldését vállalja, míg Franciaország 5-10 ezer fő telepítését tartja megvalósíthatónak. Ezzel szemben több kulcsfontosságú európai partner elzárkózik a részvételtől. Észtország és Finnország aggodalmát fejezte ki, hogy egy ilyen misszió gyengítené saját határaik védelmét, Lengyelország, Spanyolország és Olaszország pedig egyértelműen jelezte, nem kíván szárazföldi erőket küldeni a térségbe.

Alternatív megoldások keresése

A kialakult helyzetben a nyugati partnerek most újragondolják a békemegállapodás utáni katonai jelenlét formáját. Németország, bár nem zárja ki kategorikusan a szárazföldi erők küldésének lehetőségét, egyelőre tartózkodó álláspontot képvisel, ráadásul a szakértők szerint különös figyelmet érdemel az a kérdés, hogy egy esetleges orosz támadás esetén milyen beavatkozási szabályok lépnének életbe.

A jelenlegi tervek szerint brit és francia katonai kiképzők Nyugat-Ukrajnában teljesítenének szolgálatot, betartva azt az ígéretet, hogy küldenek erőket az országba. Ugyanakkor ezek az egységek távol maradnának a frontvonaltól, nem biztosítanának kulcsfontosságú létesítményeket, és nem látnának el védelmi feladatokat az ukrán csapatok mellett.

Az idei év elején Keir Starmer brit miniszterelnök és Emmanuel Macron francia államfő részletesebben kezdte vizsgálni a külföldi csapatok küldésének lehetőségét, ami már 2024 óta szerepel a napirenden. 

Moszkva részéről azonban határozott ellenállás tapasztalható. Szergej Sojgu, az orosz biztonsági tanács titkára egyenesen nukleáris konfliktussal fenyegetett a NATO-csapatok ukrajnai telepítése esetén, Maria Zaharova külügyi szóvivő pedig kategorikusan elutasította a felvetést.