Európa-szerte katasztrofális a vízhiány, akad, ahol nem folyik víz a csapból
Franciaország, Spanyolország, Németország, Portugália és Olaszország is szenved az aszálytól, amely az ivóvízproblémán túl járhatatlanná teszi a vízi útvonalakat, és helyreállthatatlan károkat okoz a természetben.
Fotó: Alacsony a Rajna vízállása Kölnben 2022. augusztus 10-én. A Rajna a német folyami szállítás legfontosabb útvonala, és az egyre csökkenõ vízállás a német gazdaság visszaesésével fenyeget.
MTI/AP/Martin Meissner Súlyos vízhiányról érkeznek a hírek Franciaországból, a nemzet az eddigi legsúlyosabb szárazságot szenvedi el, miközben a nyáron már másodszor pusztítanak futótüzek az országban. A vízhasználat mérséklése érdekében korlátozásokat vezettek be, több mint 100 településen azonban a csapokból már egyáltalán nem folyik víz, így nincs lehetőségük beosztani a maradékot.
Christophe Béchu francia környezetvédelmi miniszter szerint „történelmi válság”, hogy sok közösségben egyáltalán nem áll rendelkezésre csapvíz, és furgonok flottái szállítják a palackozott vizet a kétségbeesett lakosoknak.
Az aszály és fullasztó hőség Európa-szerte tükröződő jelenség, Spanyolországban, Olaszországban, Portugáliában és Németországban is szükségintézkedések vannak miatta érvényben – olvasható a Daily Mail cikkében.
Kritikusan alacsony a Rajna vízszintje is, ami óriási fennakadásokat okoz a holland kikötőkbe történő olaj- és szénszállítások terén, ami még tovább mélyítheti a kontinensen az energiaválságot. Az olaszországi Pó folyó az eddig valaha megfigyelt legalacsonyabb szinten van, Spanyolországban pedig erdőtüzekkel és szárazsággal küzdenek, ami miatt az egyik víztározó 87 százalékban kiürült.
A szokatlanul forró, száraz nyár és a hóhiány vízhiányhoz vezetett a francia Alpokban, az ország nagy részén pedig erdőtüzek lobbantak fel, amelyek közül nyolc most is aktív. Több mint 1 000 tűzoltót, 9 repülőgépet és 2 oltóhelikoptert vezényeltek ki 4 megyében, hogy megfékezzék a pokoli lángokat.
Több tízezer lakost kellett evakuálni az otthonokat felemésztő tüzek miatt, az egyik közeli kisváros, Hostens polgármestere ökológiai és gazdasági katasztrófának nevezte a pusztítást, amit a lángok okoztak. Idén több mint 57 200 hektár terület kapott lángra Franciaországban, ami közel hatszorosa a 2006-2021 között mért teljes éves átlagnak.
A németországi aszály miatt a Rajna vízszintje olyan mértékben lecsökkent, hogy egyre nehezebbé teszi az áruszállítást, beleértve a szén és benzin célba jutását. Európa számos fő vízi útját érinti a jelenség, ami komoly gondot okoz a főleg vízi szállításra támaszkodó német gyárak és erőművek számára, egyre valószínűbbé téve a gazdasági lassulást.
A Rajna vízszintjének csökkenése miatt a Heilbronnból Kölnbe sót szállító hajók csak 600 tonna rakományt képesek szállítani, pedig normál esetben 2 200 tonnával indulnának útnak. A hatóságok az áruforgalmat a vasúti hálózatra próbálják átterelni, szükség esetén elsőbbséget adva neki.
Spanyolországban is súlyos gondot okoznak a hatalmas területeket előpusztító tüzek, a hivatalos adatok szerint pedig a víztározók átlagosan csak 40 százalékos kapacitást értek el augusztus elején, ami jóval elmarad a 60 százalék körüli átlagtól. Az elhúzódó száraz időszak és a rendkívüli hőség miatt a július lett a legmelegebb hónap az országban 1961 óta.
Portugáliában csaknem 1 200 tűzoltót és 8 repülőgépet vezényeltek ki a hegyvidéki Covilha térségben, szombat óta több mint 3 000 hektár erdőt pusztítottak el a lángok. Helyreállíthatatlan károkat szenvedett el több védett növényfaj, valamint a bagoly, a szarvas, a nyúl, az ölyv és a vörös kánya élőhelyei.
Olaszországban rendkívüli állapotot hirdettek ki a Pó vízszintjének csökkenése miatt, ami a mezőgazdasági termelés körülbelül egyharmadát látja el vízzel. Az aszály miatt a vízállás olyan alacsonyra süllyedt, hogy egy második világháborús bomba is felszínre került, amit a környéken élők kitelepítése után irányított robbantással hatástalanítottak.
A hiányzó vízmennyiség miatt megnövekedett a sótartalom a Pó folyó adriai-tengeri torkolatánál, ami végzetes hatással van a rizsföldekre és más növényekre, de a kagylóállomány egyharmadát is elpusztította. Mivel a Pó körüli terület három méterrel a tengerszint alatt fekszik, a sós víz visszaáramlik a víztárolókban, ami nem csupán mezőgazdasági, hanem emberi és környezeti problémákhoz is vezet.
