Charles Michel: a nyugat-balkániak csaknem húsz éve várnak arra, hogy országuk az Európai Unió tagjává váljon

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke sajtóértekezletet tart Sztevo Pendarovszki észak-macedón elnökkel Ohridban 2022. június 16-án. MTI/EPA/Georgi Licovszki
not image

Takács Petra

2022. június 23. - 13:28

Az Európai Tanács megadja a tagjelölti státuszt Ukrajnának, ezzel együtt pedig új lendületet kíván adni a Nyugat-Balkán integrációjának is.

“Döntő pillanathoz érkeztünk”, az Európai Tanács (EiT) európai uniós tagjelölti státuszt fog adni Ukrajnának és Moldovának, és egyértelmű jelzést fog küldeni az európai perspektíváról Georgia számára is – jelentette ki Charles Michel, az uniós tagállamok vezetőit tömörítő EiT elnöke Brüsszelben csütörtökön.

Az EU-tagállamok és a Nyugat-Balkán országainak csúcstalálkozójára érkezve Michel közölte azt is: a tanácskozás rendkívül fontos lesz abban a tekintetben, hogy az EU új lendületet adjon az érintett nyugat-balkáni országok uniós csatlakozási folyamatának.
A Nyugat-Balkán európai perspektívája az európai jövő szempontjából döntő jelentőségű, ezért az unió legfőbb hosszú távú prioritásai között szerepel – húzta alá az Európai Tanács elnöke.

Az EU-bővítéssel kapcsolatban most várható döntések történelmi jelentőségűek, ugyanis meghatározzák az európai jövőt, a kontinens stabilitását, biztonságát és jólétét – tette hozzá.

Elmondta: a tagállami vezetők mélyreható tárgyalást fognak folytatni Észak-Macedónia és Albánia uniós csatlakozási folyamatának – reményei szerint – mihamarabbi megkezdéséről. Áttekintik továbbá mindazon erőfeszítések eredményét, melyeket Bosznia-Hercegovina az intézmények jó működésének érdekében tett – mondta.

Josep Borrell uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő azt mondta: az “EU nincs ott, ahol lennie kellene” a Nyugat-Balkán tekintetében. Kijelentette: az EU-nak európai perspektívát kell biztosítania Albániának és a Észak-Macedóniának, ugyanakkor utóbbi ország esetében Bulgária ellenállása – mint mondta – rendkívül elkeserítő.

Megfontolandónak nevezte az egyhangú uniós döntéshozatal kritériumának megváltoztatását, mert -szavai szerint – nem lehet haladni, ha egyetlen ország hónapokon keresztül blokkolja az uniós döntésket.

Olaf Scholz német kancellár érkezésekor hangsúlyozta: a nyugat-balkáni országoknak reális lehetőséget kell biztosítani az Európai Unióhoz való csatlakozásra. Erre azért van szükség, mert sok éven át keményen dolgoztak annak érdekében, hogy teljesítsék a csatlakozási feltételeket – emelte ki.

“A nyugat-balkáni emberek csaknem húsz éve várnak arra, hogy országuk az Európai Unió tagjává váljon” – fogalmazott. Hozzátette: Németország e cél érdekében fog dolgozni.

Vjosa Osmani koszovói elnök a tanácskozást megelőzően újságíróknak nyilatkozva kijelentette: Pristina egységes és egyértelmű üzenetet vár az Európai Uniótól a Nyugat-Balkán európai jövőjével kapcsolatban. Amennyiben ugyanis az EU nem él a bővítés lehetőségével, más szereplők fognak megjelenni a régióban. Hozzátette ugyanakkor: Koszovó sosem keresett más partnert, mindig is az Európai Unióhoz való csatlakozásra törekedett és együttműködésre a NATO-val.

“Nagyfokú igazságtalanságnak” nevezte a koszovói emberekkel szemben, hogy az EU késlelti a csatlakozási folyamatot, noha Koszovó bizonyítottan magáénak vallja az európai értékeket, és minden uniós aggályra megfelelő válaszokat adott, teljesítette a szükséges kritériumokat.

Az EU Oroszországgal szemben bevezetett szankcióival és Szerbiával kapcsolatban Osmani azt mondta: Belgrád soha semmiféle szándékot nem mutatott arra, hogy alkalmazza az uniós intézkedéseket. Ez nemcsak árt az ország európai integrációjának, hanem kárt okoz az egész régiónak is azzal, hogy teret enged a békét és a stabilitást veszélyeztető orosz befolyásnak – vélte.

A koszovói elnök hozzátette: Pristina Ukrajna és Moldova tagjelölti státuszának megadása mellett támogatja Észak-Macedónia és Albánia uniós csatlakozási folyamatának elindítását.

Aleksandar Vucic szerb elnök arról beszélt, kész nyílt beszélgetést folytani az európai jövőről, továbbá reményét fejezte ki, hogy a csütörtöki tárgyalások “jó eredménnyel” zárulnak majd a Nyugat-Balkán számára.

“Ha sikerül, jó lesz. Ha nem sikerül, akkor is hálásak leszünk az Európai Uniónak a befektetésekért és a nagyfokú támogatásokért” – fogalmazott a szerb elnök, majd hozzátette, hogy a régió országai a jövőben is minden tőlük telhetőt megtesznek a jó kapcsolatok fenntartásáért.

(MTI)