Kezdőlap

Friss hírek

Fontos hírek

Felkapott

Menü

Dollár
365,86 Ft
Euró
392,77 Ft
Font
457,85 Ft
Bitcoin
64,441 $

Az EU miniszterei is egyetértenek: 2035-től vége a belső égésű motoroknak

Az Európai Unió döntött, 2035-től teljesen új korszak kezdődik az autózásban. 

Fotó: Twenty20
Európa

Fazekas Kiara Barbara

Szerkesztő

Az Európai Unió 27 tagállamának környezetvédelmi miniszterei szerdán kora reggel megállapodtak az éghajlatváltozás elleni küzdelmet célzó intézkedésekről.

A megállapodás több mint 16 órán át tartó luxembourgi tárgyalást követően született meg a javasolt éghajlati törvényekről, és tartalmazott egy kompromisszumot a fosszilis tüzelőanyaggal működő új autók értékesítésének 2035-től történő fokozatos megszüntetéséről.

„A Tanács megállapodott abban is, hogy 2035-ig 100%-os CO2-kibocsátás-csökkentési célt vezet be az új személygépkocsik és kisteherautók esetében” – áll a miniszterek közleményében.

A megállapodás gyakorlatilag azt jelenti, hogy 2035-től kezdődően a blokkban nem lehet majd belső égésű motorral hajtott új személygépkocsikat értékesíteni.

A végső kompromisszumról most az Európai Parlamenttel kell tárgyalni, amely szintén támogatja a belső égésű motorral hajtott járművek értékesítésének teljes betiltását 2035-től.

Mivel az EU 2050-re klímasemlegessé kíván válni, a kibocsátások csökkentése érdekében a belső égésű motorok használatának tilalmának és a többi törvénytervezetnek hatályba kell lépnie.

A miniszterek közös álláspontot fogadtak el öt olyan jogszabályról, amelyet az Európai Bizottság tavaly javasolt.

A megállapodás egy másik aspektusa szerint létrejön egy 59 milliárd eurós Szociális Éghajlatvédelmi Alap, amely az alacsony jövedelmű polgárokat védi a szén-dioxid-politika okozta energiaköltségek emelkedésétől.

Minden uniós tagállam javaslatot nyújthat majd be az Európai Bizottságnak arra vonatkozóan, hogy ezt a pénzt hogyan lehet az emberek megsegítésére fordítani, például a lakások téli energiahatékonyságának növelésére vagy új, nulla kibocsátású közlekedési eszközök támogatására.

Litvánia, Lettország és Lengyelország még nagyobb alap létrehozását szorgalmazta, míg Finnország, Dánia és Hollandia – a gazdagabb országok, amelyek többet fizetnének be az alapba, mint amennyit kapnának belőle – kisebb alap létrehozását szeretné.

(DW)