Az idei év első felében 17 százalékkal kevesebb menedékkérelmet nyújtottak be az Európai Unió tagállamaiban, valamint Svájcban és Norvégiában a tavalyi év azonos időszakához képest. A regisztrált 332 ezer kérelem a legalacsonyabb féléves adat 2021 óta.

Az Európai Unió Menedékjogi Ügynöksége szerint a látványos csökkenés több tényező együttes hatásának köszönhető. A Szíriában zajló politikai fordulat miatt töredékére esett a szír állampolgárok folyamodványa, emellett a szigorodó uniós migrációs politika is érezteti a hatását.

Brüsszel az elmúlt időszakban több észak-afrikai országgal, köztük Tunéziával és Mauritániával is megállapodást kötött. Ezek keretében az Európai Unió pénzügyi támogatást és beruházásokat biztosít a migrációs nyomás hatékonyabb kezeléséért cserébe – írta a The Straits Times.

A közel-keleti fegyveres konfliktusok

A közel-keleti fegyveres konfliktusok sem hoztak a korábban feltételezett mértékű rohamot az érintett térségekből. A legtöbb kérelmet afgán állampolgárok adták be mintegy 39 ezer esettel, őket a venezuelai és a bangladesi menedékkérők követik a rangsorban.

A benyújtott kérelmek kevesebb mint egyharmadát hagyták jóvá a hatóságok a jelenlegi év első hat hónapjában. A nyáron életbe lépett új szabályozás értelmében a 20 százalék alatti elfogadási aránnyal rendelkező vagy biztonságosnak nyilvánított országokból érkezők gyorsított eljárás alá esnek, ami elutasítás esetén azonnali kiutasítást von maga után.

A január és június közötti időszakban a kérelmezők csaknem 56 százaléka felelt meg ezen szigorított kritériumok legalább egyikének. A tagállamok közül Franciaországba érkezett a legtöbb kérelem 69 ezerrel, ezt követi Olaszország 66 ezerrel, Spanyolországban és Németországban egyaránt 55 ezer folyamodványt regisztráltak.

A lakosság arányát tekintve Görögországra nehezedett a legnagyobb nyomás, ahol az első félévben 23 ezer védelmi kérelmet rögzítettek a hatóságok.