Eszkalálódik az örmény-azeri háború, ráadásul egy új szereplő is aktivizálta magát
Mint arról mi is beszámoltunk, fegyveres konfliktus tört ki Azerbajdzsán és Örményország között az azeri területen található, de örmények laktak enklávéban, Hegyi-Karabahban.
Hegyi-Karabah, 2020. szeptember 28.
Az azerbajdzsáni védelmi minisztérium sajtóirodája által közzétett kép azeri katonákról az örmény fegyveres erõkkel vívott összecsapás közben Hegyi-Karabahban 2020. szeptember 27-én. A vitatott hovatartozású Hegyi-Karabahban azután robbantak ki összecsapások, hogy Örményország bejelentette, hogy Azerbajzsán légi és tüzérségi támadást hajtott végre Hegyi-Karabah ellen. Baku viszont azt állította, hogy csak azért intézett támadást, hogy ezzel válaszoljon egy örmény tüzérségi támadásra. Az összecsapások nyomán örmény földön rendkívüli állapotot hirdettek ki, teljes katonai mozgósítást rendeltek el, s Azerbajdzsánban szintén rendkívüli állapotot rendeltek el.
MTI/AP/Azerbajdzsáni védelmi minisztérium sajtóirodája 
Mint arról mi is beszámoltunk, fegyveres konfliktus tört ki Azerbajdzsán és Örményország között az azeri területen található, de örmények laktak enklávéban, Hegyi-Karabahban.
Már második napja tartanak a harcok Baku és Jereván között egy olyan területen, amelyet a nemzetközi közösség nem ismer el önálló államként, a nemzetközi jog is Azerbajdzsán részeként kezeli. A két ország között azonban a Szovjetunió felbomlása óta állandó konfliktus tárgyát képezi, sok száz halottat okozó összecsapások voltak már a kilencvenes évektől kezdve.
Papíron 1994-ben tűzszünetet kötött a két fél, ám ezt aligha tartották be az elmúl évtizedekben, Örményország továbbra is harcolt az államot alkotó etnikum függetlenségéért, míg Azerbajdzsán a nemzetközi jogra és a területi integritásra hivatkozva minden esetben megtorolta az örmény agressziót. Természetesen nem csak örmények, hanem azeriek is voltak agresszorok a térségre vonatkozóan.
A vasárnap folyamán viszont még ezen feszült helyzet viszonylatában is súlyos konfliktus tört ki, gyakorlatilag berobbant a Kaukázus évtizedek óta fortyogó puskaporoshordója. Jereván egyből teljes katonai mozgósítást rendelt el, míg Baku a nehéztüzérséget is bevetette, már nem csak kézifegyverekkel lövik egymást.
Mindkét fél elővette az összes játékszerét: harckocsikat, nehéztüzérségi fegyvereket és helikoptereket is harcba vetettek. Az Al Jazeera ráadásul tudósításában kiemeli, hogy a karabahi fővárosnak tekinthető Stepanakertet azeri rakétatámadás érte, tovább halványítja ezzel annak reményét, hogy békés úton rendezik a konfliktust.
A Reuters beszámolója szerint a harcok második napja legalább 29 halálos áldozatot hozott, a 31 vasárnapi halálos áldozat tetejébe. Hegyi-Karabah elmondása szerint csak 27-en tőlük vesztették életüket az azeriekkel való összecsapásban, viszont hozzátették, az elvesztett területeik egy részét sikerült visszaszerezniük.
A nemzetközi közösségben pedig egyre mélyül az aggodalom, hogy teljessé válhat a háború a két fél között, ez viszont óhatatlanul azt jelentené, hogy a mindkét országban jelentős politikai és gazdasági befolyással rendelkező Oroszország csatlakozna a háborúhoz. Moszkva egyelőre kivár, első körben felszólították a két felet, hogy azonnal kössenek tűzszünetet.
Teljes háborúra utoljára a kilencvenes években volt példa, akkor pedig inkább az örmények által támogatott fél volt a nyertes, ugyanis több százezer azerinek kellett elhagyni Hegyi-Karabahot és környékét. A két háborúzó fél lényegében kényszerű lakosságcserét hajtott végre, ugyanis rengeteg Azerbajdzsánban élő örmény menekült vissza az anyaországba.
A SZÉTESŐ FÉLBEN LÉVŐ LIBANONBAN ÚJABB FORDULAT TÖRTÉNT, AMI ELVEHETI A LAKOSSÁGTÓL A REMÉNYT
Egy új szereplő azonban feltűnt a konfliktusban, mégpedig Tayyip Erdogan, Törökország elnöke, aki egyértelműen Baku mellett állt ki, és felszólította Örményországot, hogy „azonnal hagyják az azeri területeket”, mintegy el nem ismerve Hegyi-Karabah de facto különállóságát. Örményország továbbra is állítja, hogy részükről ellencsapás történt az azeri agresszióra.
A Reuters úgy értesült Örményország moszkvai nagykövetének beszámolója alapján, hogy Ankara egy nagyobb, főként Észak-Szíriában harcoló kontingenst vezényelt át Azerbajdzsánba, amelyet a törökök egyelőre cáfolnak. Egyelőre kérdéses, Erdogan meddig fog elmenni, főleg Oroszország regionális befolyása miatt.
A HVG kihangsúlyozta, egyes elemzők szerint a mostani válságot tovább súlyosbíthatja, hogy mindkét országban nagyon rossz a gazdaság helyzete, míg Baku az olaj- és földgázárak csökkenésével küzd, addig Jerevánban rendkívül stagnál az ipari termelékenység, amely körülmények arra utalhatnak, hogy mintegy figyelemelterelés gyanánt felkorbácsolják a nacionalista érzelmeket.
