Berobbant az építőipar – nagyban hozzájárult a gazdasági növekedéshez
Az építőipar hatalmas fordulatot vette és nagyban hozzájárult a harmadik negyedéves gazdasági növekedéshez.
Fotó: Flickr/Concrete Forms Az építőipar termelése felfelé húzta a harmadik negyedévi gazdasági növekedést, az alapanyaghiány és az energiahordozók drágulása és a béremelkedés azonban a későbbiekben is szítja a termelői árak növekedését – állapították meg a szeptemberi adatokat kommentálva az MTI-nek nyilatkozó elemzők.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteki jelentése szerint szeptemberben az építőipari termelés volumene 14,2 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, az augusztusihoz képest 4,2 százalékkal nőtt. A harmadik negyedévben az építőipari termelői árak emelkedése 12,8 százalékosra gyorsult az előző negyedévi 9,3 százalékosról.
Az előző negyedévhez képest 4,2 százalékkal emelkedtek az árak,
Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője szerint az építőipari termelés éves növekedését az alacsony bázisidőszaki adat és az azóta helyreállt magas kereslet egyaránt magyarázza. Ugyanakkor az építőanyag-hiány fékezőleg hathatott a termelésre. Az építőipar a harmadik negyedévben érdemben felfelé húzhatta a gazdasági teljesítményt.
A legfrissebb adatokból látszik, hogy az ágazatot jellemző dinamikus árnövekedés a harmadik negyedévben is folytatódott. Tekintettel a stabilan magas keresletre, amit az új uniós költségvetési ciklus és a közös uniós hitelfelvétel forrásainak várható lehívása, a kormányzati beruházássegítő programok is támogatnak, a jövőben is folytatódhat az ágazat termelésének bővülése amennyiben a szükséges munkaerő és alapanyag rendelkezésre áll – állapította meg Regős Gábor.
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője a KSH jelentéséhez fűzött kommentárjában kiemelte: a tavalyi pandémiás év után idén minden valószínűség szerint jobb éve lesz az építőiparnak a jelentős beszerzési problémák, csúszások és az évek óta tartó erőteljesen bérinfláció folytatódása ellenére is. A 3 millió forintos felújítás támogatási program, a visszavezetett 5 százalékos újlakás áfa, a csok-támogatások illetve az illetékmentesség is érdemben tovább fűti az ingatlanpiacot. A működőtőke beáramlása következtében pedig az ipari épületek, gyárak, logisztikai és raktárberuházások területén is érdemi kereslet mutatkozik.
A Takarékbank vezető elemzője azonban figyelmeztetett arra is, hogy az építőipar idei legnagyobb kihívása az elszabaduló alapanyag-ellátási és áremelkedési problémákból adódnak, ami jelentős kínálati problémákat okoz az iparágban. Ennek csúszások, kivitelezési viták és elhalasztott beruházások lehetnek a következményei, miközben a kereslet továbbra is erős, mind magán, mind állami oldalról. Az építőipari termelői árak harmadik negyedévi emelkedését az azóta bekövetkezett energiaválság tovább táplálja elősorban a tégla, cserép, égetett kerámia, cementgyártás, valamint a legtöbb építőipari kemikáliák terén.
Vida Tamás, a KÉSZ Csoport vezérigazgatója szerint a szeptemberi adatok azt mutatják, hogy lendületben van az ágazat. Az építőipar fontos szerepet játszik a járvány okozta sokk utáni gazdasági fellendülésben. A pandémiához köthető bizonytalanság, alapanyag-ellátási zavarok enyhülése után – a magasabb építőipari termelői árak ellenére – újra tartós bővülés várható az ágazatban, így a szektor hosszabb távon támaszt adhat a GDP-bővülésnek.
Uniós szinten is kiemelkedő eredménynek tekinti Vida Tamás, hogy a magyar építőipari termelés 2018 nyara óta átlagosan 50 százalékkal haladja meg a 2015-ös szintet. A jövőben várhatóan az uniós és állami forrásokon alapuló infrastrukturális fejlesztések mellett a lakásépítések, épületépítések is segítik majd a fejlődést. A KÉSZ Csoportnál úgy látják, hogy a járvány előtti sikerévekben kiépült kapacitások pedig – ha nehezen is -, de várhatóan elbírják a fokozott tempót a következő időszakban – vélekedett a vezérigazgató.
