ENSZ: Újabb dél-szudáni háború törhet ki
Az egyre fokozódó helyzet és a nem szűnő konfliktusok szerint újabb háború kitörésének veszélye fenyegeti Dél-Szudánt.
Fotó: Randy Fath/Unsplash 
Tovább növekszik a politikai, katonai és etnikai megosztottság Dél-Szudánba, ami számos erőszakos incidenshez vezetett már a tavalyi tűzszünetről szóló megállapodást aláírók között, ez pedig egy újabb háború kirobbanásához vezethet – figyelmeztettek az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) szakértői.
A szakértők 81 oldalas jelentése szerint Salva Kiir elnök kormányának lassú reformjai és a több mint egy évig tartó politikai viták és nézeteltérések tovább romló kapcsolathoz vezettek az elnök és az alelnök között.
A CGTN Afrika tudósítása szerint az újabb háború lehetősége és a jelenlegi konfliktusok miatt csaknem 100 ezer ember néz szembe éhínséggel és a fővároson kívüli erőszakos incidensekkel.
A szakértői jelentés több bizalmas forrást idézett, melyek szerint megosztottság alakult ki a kormányzati pozíciók felosztása miatt, és az elnök próbálkozásai a támogatói közötti feszültségek kezelésére kudarcot vallottak.
Mind Kiir népfelszabadítási mozgalmában és a dinka etnikai csoportban felerősödtek a hangok, amelyek új vezetés kinevezését követelik, míg a Machar alelnök irányítása alatt álló ellenzéki népfelszabadítási katonai mozgalom szintén elkezdett szétesni. Machar táborában egyes politikai és katonai vezetők ugyancsak a kormányzás leváltását követelik az ENSZ szakemberei szerint.
Az ország 2013 decemberében erőszakba és káoszba süllyedt, miután a Kiirhez lojális erők harcba kezdtek a nuer etnikai csoporthoz tartozó Machar alelnök csapataival, hiába fűztek nagy reményeket a békéhez és a stabilitáshoz az olajban gazdag Dél-Szudánban, miután megszerezte régóta vágyott függetlenségét Szudántól.
Számos békekísérlet vallott kudarcot az évek során, a polgárháborúban csaknem 400 ezer ember vesztette életét és millióknak kellett elhagynia otthonát. Az nemzetközi nyomásra nemrég létrejött békeszerződés alapján létrejött Kiir és Machar vezetésével a koalíciós kormány.
A fokozódó humanitárius válság 8 és félmillió embert, vagyis az ország lakosságának több mint kétharmadát érinti. Mindemellett a kormányzathoz tartozó szervek megszerezték az állami és természeti erőforrások felett az irányítást.
Az ENSZ szakértői szerint a háború elkerülése érdekében az elnöknek és az alelnöknek egyaránt szerepet kellene vállalnia a konfliktusok csillapításában. A testület jelentése közölte azt is, hogy a civilek jogainak védelmét szintén nem sikerült biztosítania a kormánynak, akiket az ország vezetésének biztonsági erői és fegyveres csoportok folyamatosan terrorban tartanak.
