Az ENSZ figyelmeztetése szerint a globális vízkörforgás egyre kiszámíthatatlanabbá válik, miközben a gleccserek és a talajvízkészletek gyorsan fogynak.
Rendkívül szélsőségessé és kiszámíthatatlanná vált a Föld vízkörforgása, miközben a bolygó víztartalékai riasztó ütemben fogynak. A Meteorológiai Világszervezet friss jelentése szerint a 2025-ös esztendő az elmúlt több mint három évtized egyik legszárazabb éve volt a világ folyói számára.
A mérések kezdete óta tapasztalt legmelegebb évek egyikében a gleccserek minden régióban zsugorodtak, a talajvíz szintje pedig évek óta tartó csökkenést mutat. Az édesvízkészletek teljes mennyisége már egy évtizede folyamatosan mérséklődik világszerte – írta a The Straits Times.
Celeste Saulo, a szervezet főtitkára különösen aggasztónak nevezte a lassan megújuló tartalékok, így a gleccserek és a talajvíz apadását. Ezek a források hagyományosan a bolygó megtakarítási számlájaként működtek, amelyek kivédték az egy-egy szárazabb időszak okozta közvetlen kríziseket.
„Most viszont éppen ezt a megtakarítási számlát éljük fel, a meglévő tartalékainkat költjük” – fogalmazott a szakember, felhívva a figyelmet arra, hogy a folyamat közvetlenül növeli a vízhiány és a természeti katasztrófák kockázatát.
NE HAGYD KI
Kövess minket a Google-ben
Legyen a Liner a követett forrásod
Jelöld be a Linert követett forrásként a Google-ben.
A gleccserek elolvadása rendkívüli méreteket öltött, a 2025-ös már a negyedik egymást követő év volt, amikor minden régióban jelentős jégtömeget veszítettek. A becslések alapján 2023 és 2025 között globálisan mintegy 1400 gigatonna vizet veszítettek a gleccserek, ami 560 millió olimpiai úszómedence megtöltéséhez lenne elegendő.
Az El Niño-jelenség
A megfigyelt talajvízkutak csaknem kétharmada a korábbi történelmi átlagtól eltérő állapotot mutatott. Ezzel párhuzamosan egyre több a vízhez kapcsolódó katasztrófa, amelyeket a csendes-óceáni El Niño -jelenség felerősödése tovább súlyosbít. A szakemberek arra számítanak, hogy a mostani El Niño az elmúlt negyven év legerősebbike lehet.
A globális folyómedrek állapotát vizsgálva kiderült, hogy a folyók mindössze 36 százalékánál volt normális a vízhozam 2025-ben. Ugyanekkora arányban tapasztaltak az átlagosnál alacsonyabb vízállást, míg a folyók 21 százalékánál az átlag feletti kiöntéseket regisztráltak.
„Az időjárás nem ismer határokat, és ez különösen igaz a vizekre. Egy vízgyűjtő medencét gyakran egy másik országból táplálnak, és egy gleccserkatasztrófa az egyik államban pusztulást hozhat a szomszédos területeken is, ahogyan ezt a közelmúltban Kína és Nepál esetében is láthattuk” – mutatott rá Celeste Saulo, szorgalmazva az országhatárokon átnyúló adatmegosztást és a közös előrejelző rendszerek kiépítését.