Az ENSZ dokumentálta az ukrajnai konfliktusban elfogott foglyok kínzását és bántalmazását
A kelet-ukrajnai szeparatista konfliktusban a harcoló felek által foglyul ejtett emberek szisztematikus kínzásoknak, szexuális erőszaknak és más visszaéléseknek voltak kitéve – állapította meg az ENSZ emberi jogi szervezete egy pénteken közzétett jelentésében.
Fotó: Flickr 
Az ENSZ emberi jogi főbiztosának hivatala (OHCHR) által kiadott jelentés szerint a foglyok bántalmazása különösen a hétéves konfliktus kezdeti szakaszában volt jellemző, de megjegyezte, hogy a mai napig folytatódik.
„Hét évvel a konfliktus kitörése óta elfogadhatatlan, hogy az emberi jogok ilyen égbekiáltó megsértése nagyrészt megoldatlan maradt. A kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód tilalma egyértelmű. A kínzás azonban soha nem igazolható”
– mondta Matilda Bogner, az ENSZ ukrajnai emberi jogi megfigyelő missziójának vezetője.
A konfliktus Ukrajna keleti, Donbasz ipari központjában 2014 áprilisában tört ki hetekkel azután, hogy Oroszország annektálta az ukrajnai Krím félszigetet, ami az ország korábbi, Moszkva-barát elnökének eltávolítását követte.
Az Oroszország által támogatott szakadárok nagy területeket vettek ellenőrzésük alá a donyecki és luhanszki régióban, létrehozták az úgynevezett „népköztársaságokat”, és harcoltak az irányítás visszaszerzésére törekvő kormányerőkkel. A konfliktusok során több mint 14 ezer embert öltek meg.
Az OHCHR becslése szerint 2014. április 14. és 2021. április 30. között a konfliktushoz kapcsolódó őrizetbe vételek száma összesen 7900-8700 volt, ebből 3600-4000 a kormányoldal, 4300-4700 pedig a szakadárok részéről. A jelentés szerint mindkét fél olyan titkos fogva tartási létesítményeket használ, amelyek mentesek az ügyészi felügyelet vagy a jogokat felügyelők hozzáférése alól.
A kormányoldal 2017-ben felhagyott ezek használatával, de a szeparatisták továbbra is fogva tartják a foglyokat mindennemű kommunikáció nélkül, megtagadva a hozzáférést a hozzátartozóiktól és a megfigyelőktől az adott pillanatig, mondta az OHCHR.
Az OHCHR több mint 1300, a konfliktussal összefüggő fogva tartással kapcsolatos egyedi esetet elemzett. Közölte, hogy a csak 2014-2015 között történt esetekben a kormányerők által fogva tartott foglyok 74 százalékát, illetve a lázadók által a donyecki, illetve luhanszki területeken fogva tartott foglyok 82,2-85,7 százalékát gyakran kínzásnak és bántalmazásnak vetették alá.
Becslései szerint a 2014-2021 közötti időszakban a konfliktussal összefüggésben kínzásnak és rossz bánásmódnak kitett fogvatartottak száma összesen mintegy 4000 – a kormányerők részéről 1500, a szakadárok részéről pedig mintegy 2500 fő – volt. Ezek között becslések szerint 340 fő szexuális erőszak áldozata volt.
Az OHCHR szerint mind a kormány ellenőrzése alatt álló, mind a szeparatisták által ellenőrzött területeken „kínzást és bántalmazást, beleértve a konfliktussal összefüggő szexuális erőszakot alkalmaztak vallomások vagy információk kicsikarására, vagy más módon együttműködésre kényszerítették a fogvatartottakat, valamint büntetési céllal, megalázásra és megfélemlítésre, illetve pénz és vagyon kicsikarására”.
A mindkét fél által alkalmazott kínzási és bántalmazási módszerek közé tartozott a verés, száraz és nedves fulladás, áramütés, nemi erőszak, meztelenségre kényszerítés, víz-, étel-, alvás- vagy WC-megvonás, látszatkivégzés, valamint halálos fenyegetések, további kínzások vagy szexuális erőszak, illetve a családtagok bántalmazása.
Stanislav Aseyev újságíró, aki az Egyesült Államok által finanszírozott Radio Free Europe/Radio Liberty számára dolgozott, és 28 hónapot töltött a donyecki Izoliatsia (Izoláció) szeparatista börtönben, elmondta, hogy a létesítményben kidolgozott kínzási rendszer működött, amely az áramütésre helyezte a hangsúlyt.
„Levetkőztették az embert meztelenre, egy fémszékhez kötözték egy szalaggal, majd áramütést alkalmaztak különböző testrészeken” – mondta Aseyev az Associated Pressnek, aki egy 2019-es fogolycsere során szabadult.
Aseyev, akit szintén kínzásnak vetettek alá, azt mondta, hogy a traumát tovább fokozta, hogy a szomszédos cellában hallotta, ahogy mások a kínzás alatt sikoltoznak a fájdalomtól. „Elviselhetetlen, hogy egy szomszédos szobában hallani, ahogy egy ember sír a kínzástól” – mondta az AP-nek.
Az OHCHR az önkényes fogva tartás, kínzás és bántalmazás leggyakoribb elkövetőjeként az Ukrán Biztonsági Szolgálatot (SBU) jelölte meg a kormányoldalon, hozzátéve, hogy a konfliktus kezdeti szakaszában önkéntes zászlóaljak is felelősek voltak az erőszakért.
A lázadók oldalán a jelentés szerint különböző fegyveres csoportok, később pedig a szeparatista „állambiztonsági minisztériumok” tagjai voltak felelősek a foglyok kínzásáért és bántalmazásáért. A jelentés megjegyezte, hogy a legtöbb visszaélés büntetlenül maradt.
„Megfigyeltük a politikai akarat és a motiváció hiányát az állítólagosan kormányzati szereplők által elkövetett esetek kivizsgálására, valamint az eljárásokkal való visszaélést az ilyen esetek megfelelő kivizsgálásának elkerülésére. Míg az áldozatokat több ezerre tehetjük, addig a felelősségre vont elkövetők száma csak tucatnyira tehető”
– mondta Bogner.
