Az iraki Uruk városában fellelt, mintegy ötezer éves agyagtábla, amely a Schoyen-gyűjtemény részét képezi, nemcsak a sörfőzés korai dokumentációjaként szolgál, hanem a szakértők szerint egy egyedülálló történelmi felfedezést is rejt magában. A tábla bal felső sarkában található „KU” és „SIM” szimbólumok különös jelentőséggel bírnak, mivel a kutatók szerint ezek alkotják a „Kushim” nevet, ami az első ismert személynév lehet az írott történelemben.

A szakértők megfigyelései alapján a dokumentum részletes információkat tartalmaz a gabona- és sörtermelésről, ami arra enged következtetni, hogy Kushim valószínűleg egy hivatalos írnokként tevékenykedett. A táblán szereplő feljegyzés, amelyet Yuval Harari történész is idéz „Sapiens” című művében, egészen pontosan „29 086 mérőnyi árpát és 37 hónapot” említ, ami feltehetően egy árpavásárlási nyugtaként szolgált a sörgyártáshoz.

A név jelentősége és alternatív értelmezések

Ugyanakkor a kutatók egy másik lehetséges magyarázatot is megfogalmaztak, miszerint a „Kushim” megnevezés akár egy hivatali szerv vagy pozíció megjelölése is lehetett. Ezt a feltételezést támasztja alá, hogy ugyanez az elnevezés további 17 agyagtáblán is megjelenik, amelyek gyakran kapcsolódnak a „Sanga” templomi adminisztrátori tisztséghez.

A Bloomsbury Auctions szakértői által közölt elemzés szerint az agyagtáblán található szimbólumok részletesen szemléltetik a sörfőzés teljes folyamatát az árpakalászból kiindulva, egy kéményes épületen át, amely vélhetően maga a sörfőzde lehetett, egészen a sört tartalmazó korsóig.

A 5,000 year-old Sumerian tablet that was used to record a sales receipt for beer making supplies and features what is believed to be the oldest known signature in human history.

Symbols on the top left corner of the tablet — the supposed signature — translate as 'KU' and 'SIM'… pic.twitter.com/uEPxYQ0mc9

— Dr. M.F. Khan (@Dr_TheHistories) April 26, 2025

Az ókori Sumer területéről származó további leletek rávilágítanak arra, hogy a sör alapvető szerepet töltött be a helyi társadalomban. Az Ancient Origins beszámolója szerint az ital nemcsak vallási szertartások kellékeként szolgált, hanem gazdasági funkcióval is bírt, hiszen a munkások fizetségének egy részét is sörben kapták meg. A templomi adóként beszedett gabonát a papnők dolgozták fel sörré és kenyérré, amit aztán fizetőeszközként használtak.

Az értékes lelet sorsa

A kivételes állapotban megőrződött, 7,6 × 7,6 centiméteres agyagtábla 2020-ban került kalapács alá a londoni Bloomsbury Auctions árverésén. Az eredetileg 90 000 fontra becsült műtárgyért végül egy amerikai gyűjtő 175 000 fontot fizetett, ami jelentősen meghaladta az előzetes várakozásokat.