Évtizedeken át úgy tanították, hogy a hajszálakat a hajhagymában osztódó sejtek egyszerűen felfelé tolják, az új kutatás szerint azonban a folyamat ennél jóval összetettebb. A vizsgálatok arra utalnak, hogy a haj növekedését egy rejtett, sejtek által létrehozott húzóerő is irányítja a tüsző belsejében.

A felfedezés alapjaiban kérdőjelezi meg a haj növekedéséről kialakult, régóta elfogadott modellt, és új megközelítéseket nyithat a hajhullás kezelésében, valamint a regeneratív orvoslásban. Az eredményeket a L’Oréal Research & Innovation és a londoni Queen Mary Egyetem kutatói publikálták a Nature Communications folyóiratban.

A hajtüsző a bőrbe ágyazott összetett képlet, amely létrehozza és fenntartja a hajszálakat. Alsó részén található a hajhagyma, ahol a sejtek gyors osztódásba kezdenek, így új hajsejtek jönnek létre. A hagyományos elképzelés szerint ezek az új sejtek mintegy futószalagként működnek, és felfelé nyomják a korábban képződött sejteket – írja a ScienceDaily.

Valós időben követi a sejtek mozgását és kölcsönhatásait.

A kutatók élő, laboratóriumi körülmények között fenntartott emberi hajtüszőket vizsgáltak korszerű, háromdimenziós időbeli képalkotással. Ez a módszer nem csupán állóképeket rögzít, hanem valós időben követi a sejtek mozgását és kölcsönhatásait.

G

Kövess minket a Google-ben

Legyen a Liner a követett forrásod

Jelöld be a Linert követett forrásként a Google-ben.

Beállítom

A figyelem középpontjába a külső gyökérhüvely került, amely a növekvő hajszálat körülvevő szövetréteg. A kutatók meglepő, lefelé irányuló, összehangolt spirális sejtvándorlást figyeltek meg ebben a rétegben, mégpedig ott, ahol a hajszál felfelé húzásáért felelős erő keletkezik.

„Eredményeink egy lenyűgöző koreográfiát tárnak fel a hajtüsző belsejében. Évtizedeken át azt feltételeztük, hogy a hajat a hajhagymában osztódó sejtek tolják kifelé. Most azt találtuk, hogy a környező szövetek aktívan felfelé húzzák, szinte egy apró motorként működve” – mondta Dr. Inês Sequeira, a Queen Mary Egyetem száj- és bőrbiológiai szakértője.

A sejtosztódás és a sejtek mozgása

A kutatócsoport kísérletek sorával választotta szét a sejtosztódás és a sejtek mozgásának hatását. Amikor blokkolták a sejtosztódást a tüszőben, a haj növekedése nem állt le, és alig lassult. Ezzel szemben az aktin nevű fehérje működésének megzavarása drámai következményekkel járt. Az aktin kulcsszerepet játszik a sejtek mozgásában és az erőkifejtésben, a gátlása után a haj növekedési üteme több mint 80 százalékkal csökkent.

Számítógépes modellek is alátámasztották a megfigyeléseket. A szimulációk szerint a külső rétegekben zajló összehangolt sejtműködés elegendő húzóerőt hoz létre ahhoz, hogy megmagyarázza a hajszál felfelé irányuló mozgását.

„Új képalkotó módszert alkalmazunk, amely valós idejű, háromdimenziós időbeli mikroszkópiát tesz lehetővé. Míg az állóképek csupán elszigetelt pillanatokat mutatnak, ez a technika feltárja a hajtüsző dinamikus biológiai folyamatait, a sejtek mozgását és az osztódás ütemét, amelyeket más módon nem lehetne megérteni. Ennek köszönhetően a helyben keletkező erőket is modellezni tudtuk” – fogalmazott Dr. Nicolas Tissot, a tanulmány első szerzője.

A kutatás szerint a haj növekedése nem pusztán új sejtek képződésén múlik, hanem a tüszőn belüli mechanikai erőkön is. Dr. Thomas Bornschlögl úgy látja, hogy „a haj növekedését nem kizárólag a sejtosztódás hajtja, hanem a külső gyökérhüvely aktívan felfelé húzza a hajszálat. Ez az új szemlélet új lehetőségeket nyit a hajbetegségek vizsgálatában, a gyógyszertesztelésben, valamint a szövetmérnökség és a regeneratív orvoslás területén”.

A vizsgálatokat laboratóriumban tenyésztett emberi hajtüszőkön végezték, nem közvetlenül embereken, ugyanakkor az eredmények új megvilágításba helyezik a haj növekedésének mechanizmusát. A kutatók szerint a háromdimenziós élő képalkotás a jövőben a hajhullás elleni kezelések értékelésében is fontos eszközzé válhat, mivel valós időben mutatja meg, miként reagálnak a tüszők a különböző hatóanyagokra.