Kezdőlap

Friss hírek

Fontos hírek

Felkapott

Menü

Dollár
364,17 Ft
Euró
393,35 Ft
Font
460,53 Ft
Bitcoin
70,502 $

Áttörés: először tettek mágnesessé egy nem mágneses anyagot

A korszakalkotó felfedezéssel sokáig lehetetlennek hitt folyamatot bizonyítottak be.

Tudomány

Kulcsár Péter

Szerkesztő

A korszakalkotó felfedezéssel sokáig lehetetlennek hitt folyamatot bizonyítottak be.

A ferromágnesesség során az atookban lévő elektronok nagy része ugyanabba az irányba forog, nem mágneses anyagoknál azonban párban vannak ezek a részecskék, ami azt jelenti, hogy az ellentétes spinjük egyszerűen megakadályozza a mágnesezhetőség kialakulását. Soron kívül A húsvét az egyik legjobb alkalom a kisállattartással járó felelősség megtanítására

Nagyon kevés ferromágneses anyag létezik, közülük talán legjelentősebb a vas, a kobalt, a nikkel, valamint ezen fémek ötvözetei. Ha belegondolunk, a mérnököknek nincs sok dolguk, amikor elektromos készülékeket terveznek ezekkel a fémekkel, hiszen alapvető mágneses tulajdonságuk okán egyből alkalmazhatóak.

Most azonban egy vadonatúj eljárás segítségével mágnességet indukáltak egy teljesen semleges anyagban, mégpedig a piritben, ami egy vas-szulfid, a köznyelvben pedig csak bolondok aranyaként emlegetik színe és egyedi fénye miatt.

A kutatók az úgynevezett elektrolit kapuzás módszerét vetették be, amikor is egy ionos folyadékba piritkristályokat helyeztek, majd egy voltnyi feszültséggel áram alá helyezték a rendszert. Ennek hatására a pozitív töltésű molekulák az elektrolit és pirit érintkezésének helyére vándoroltak, ezáltal mérhető mágneses erő jött létre.

Érdekes módon, amint kikapcsolták az áramforrást, a mágnesség ugyanúgy megszűnt – ez a funkció akár az elektronikai eszközök használatánál is előnyössé válhat.

„Meglepődve tapasztaltuk, hogy működik a dolog. Feszültség mellett lényegében elektronokkal tápláltuk az anyagot. Úgy tűnik, elegendő elektron-koncentráció adagolása után spontán ferromágnesességet idézhetünk elő, amit eddig csak elméleti szinten feltételeztünk. Rendkívül nagy potenciál rejlik ebben. Ha vas-szulfiddal meg tudtuk tenni, más anyaggal is sikerrel járhatunk.”

mondta Chris Leighton, a kutatás vezetője.

Korábban már hajtottak végre hasonló változtatásokat nem mágneses anyagokon, amikor elektronok eltávolításával spinjeik irányát és arányszámát változtatták meg, viszont most történt meg először, hogy elektromos árammal módosítottak a tulajdonságaikon.

Ne hagyd ki:

https://liner.hu/aszteroida-folyekony-femmagjabol-szarmazhat-egy-rejtelyes-meteorit/