Az elmúlt évek legjobb szezonja lehet az idei a hazai dinnyetermelőknek
A dinnyetermelők is nehézségekkel küzdenek, ennek ellenére az idei szezon ígérkezik az elmúlt évek legjobbjának.
Fotó: Unsplash/Olga Finn Az elmúlt éveknél jobb lehet az idei szezon a magyar dinnyetermelők számára, azonban a munkaerőhiány miatt várhatóan nem nő a 3 ezer hektár alatti termőterület jövőre – hangzott el egy hazai dinnyefogyasztást népszerűsítő rendezvényen csütörtökön Zamárdiban, a Strand fesztiválon.
A fesztivál nyitónapján tartott sajtótájékoztatón Kelemen Péter, a FruitVeB ügyvezető igazgatója elmondta, a zöldség-, gyümölcskultúrák jelentős részét öntözéssel művelik Magyarországon, de az idei szárazság nekik is problémát okozott.
A nyári gyümölcsöknél a korábbi éveknél, főleg a fagykáros 2020-as és 21-es éveknél kedvezőbbek az idei eredmények, kimondottan jó lett a kajszi- és őszibarackszezon, közepes volt a meggy- és cseresznyeszezon, a szilvaszezon pedig éppen „dübörög” – összegezte.
A görögdinnyénél a tavalyi katasztrofális időjárás hatására mintegy 20 százalékkal csökkent a gyümölcs vetésterülete, hasonlóan a többi jelentős termelőnek mondható európai országhoz. Idén a meleg kedvez a dinnyefogyasztásnak, jól alakultak a fogyasztási adatok, végig keresleti piac volt a jellemző, ami a termelők számára kedvezőbb árakat eredményezett – mondta.
Kelemen Péter arról is beszélt, hogy nehéz eladni a nagy méretű dinnyéket, a kiskereskedelmi láncok, ahol jellemzően nem szeletelik a gyümölcsöt, elsősorban a középméretű vagy kisebb, 4-6 kilogrammos dinnyéket keresik. Felhívta arra is a figyelmet, hogy a meleg hatására előbb beérett, így sok helyen újra köt a dinnye, ezért augusztusban még egy harmad vagy negyed termést is be lehet majd takarítani, ha az időjárás megfelelően alakul. Így akár szeptember végéig elérhető lesz a friss, jó minőségű magyar dinnye – hangsúlyozta.
A tavalyinál kedvezőbb dinnyeárak ellenére stagnálni fog a dinnyetermő terület az országban; a kisebb termelők várhatóan visszaszorulhatnak, míg a nagyobbaknak növekedhet a termőfelülete. A legmeghatározóbb növekedéskorlátozó tényezőnek a munkaerőhiányt nevezte, de komoly kihívást jelentenek a növekvő költségek is, a műtrágya ára például egy év alatt háromszorosára nőtt. A költségek jelentős emelkedése miatt most csak azok a termelők lehetnek elégedettek, akik megfelelő öntözéssel magas hozamot tudtak elérni – jegyezte meg.
Ondré Péter, az AMC ügyvezetője arról beszélt, hogy az ágazat fennmaradását azzal támogathatja minden fogyasztó, ha magyar termékeket választ a kereskedelmi láncok kínálatából.
Az ágazat problémái között említette a kedvezőtlen időjárás és a költségek emelkedése mellett azt is, hogy az import beelőzi a magyar dinnyét, a déli országokból már májusban meghozzák az európai boltok polcaira a gyümölcsöt, és megkötik a szerződéseiket az áruházláncokkal. Hangsúlyozta azt is, az egészséges táplálkozáshoz elengedhetetlen a zöldség- és gyümölcsfogyasztás növelése.
Az MTI kérdésére Ondré Péter elmondta, évi 100-120 ezer tonna dinnye a magyar fogyasztás, és ennek mintegy ötöde, körülbelül 20 ezer tonna, amely a szlovák, cseh, lengyel piacokra kerül. Az idei dinnyetermés Kelemen Péter szerint egyelőre nem becsülhető meg a nagyon változó termésátlagok miatt, de a tavalyinál kevesebb lesz a kisebb vetésterület miatt.
(MTI)
