Az elhízás évekig fennmaradó molekuláris nyomot hagy az immunsejtekben, ami a fogyás után is egészségügyi kockázatot jelent.
Az elhízás éveken át tartó, molekuláris szintű nyomot hagy az immunsejtekben, ami még a testsúly rendeződése után is megmaradhat. A túlsúly visszaszorítása után az immunrendszer akár 5–10 évig őrizheti a korábbi állapot sejtszintű emlékeit.
A jelenség hátterében az úgynevezett segítséghívó T-sejtekben, más néven CD4+ limfocitákban bekövetkező DNS-metiláció áll. Ez a kémiai folyamat módosítja a sejtek működését, és még a tartósan fogynak induló pácienseknél sem tűnik el azonnal.
A megváltozott molekuláris mintázat két kulcsfontosságú biológiai folyamatot zavar meg a szervezetben. A sejtek az önfelemésztés, vagyis az autofágia révén szabadulnak meg a felhalmozódott hulladéktól, miközben az immunrendszer öregedése, a sejtszintű szeneszcencia is felgyorsulhat – írta a ScienceDaily.
A nemzetközi kutatócsoport négy eltérő emberi betegcsoport vérmintáit és zsírszöveteit elemzi a részletes mechanizmusok feltárásához. A vizsgálatban fogyasztóinjekcióval kezelt betegek, ritka genetikai betegséggel küzdő páciensek, tízhetes edzésprogramot teljesítő résztvevők és csípő- vagy térdműtétre váró ízületi betegek vettek részt.
NE HAGYD KI
Kövess minket a Google-ben
Legyen a Liner a követett forrásod
Jelöld be a Linert követett forrásként a Google-ben.
A magas zsírtartalmú étrend
A humán vizsgálatokat magas zsírtartalmú étrenden tartott egérmodellekkel és egészséges önkéntesek vérmintáival is kiegészítették. A kutatók így azonosították azokat a sejtszintű eltéréseket, amelyek az elhízás során kialakuló immunológiai zavarokért felelősek.
„Eredményeink azt mutatják, hogy a rövid távú súlyvesztés nem csökkenti azonnal a 2-es típusú cukorbetegség és egyes daganatos megbetegedések kockázatát. A tartósan fenntartott testsúlycsökkenés hatására az elhízás emléke lassan elhalványul, ám a T-sejtek teljes regenerációjához 5–10 évre is szükség lehet. A folyamat felgyorsítására azonban gyógyszeres lehetőségek is kínálkoznak, például az SGLT2-gátlók újszerű alkalmazásával” – fogalmazott Claudio Mauro, a Birminghami Egyetem professzora.
„Az elhízás olyan tartós epigenetikai változásokkal jár, amelyek hosszabb távon befolyásolják az immunsejtek viselkedését. Az immunrendszer molekuláris emlékezetben őrzi a korábbi metabolikus hatásokat, ami a betegségek kockázatát és a felépülés menetét egyaránt meghatározza” – mondta Belinda Nedjai, a Queen Mary Londoni Egyetem kutatója.
„Tudjuk, hogy az elhízás krónikus, kiújuló betegség. Eredményeink világosabb képet adnak a visszahízás hátterében álló molekuláris mechanizmusokról, és rávilágítanak azokra a kihívásokra, amelyekkel a súlyukat megőrizni kívánó emberek szembesülnek” – tette hozzá Andy Hogan, a Maynooth Egyetem professzora.
A szakemberek célja most olyan célzott terápiák kifejlesztése, amelyek a meglévő fogyókúrás kezelésekkel párhuzamosan alkalmazva helyreállítják a normális immunfunkciókat. Ezzel a módszerrel jelentősen csökkenthetővé válna az elhízással összefüggő anyagcsere-betegségek és daganatok kialakulásának veszélye.