A tengerfenéken hagyott olajipari csővezetékek évente akár több száz tonna mikroműanyagot engedhetnek az óceánokba.
Az évtizedekkel korábban leállított tengeri olaj- és gázkitermelő létesítmények tengerfenéken maradt csővezetékei folyamatosan bomlanak, és hatalmas mennyiségű mikroműanyagot juttatnak a tengeri ökoszisztémába. Egy friss kutatás szerint egyedül az Egyesült Királyság kontinentális talapzatán elhelyezkedő elhagyott vezetékek és kábelek évente akár 500 tonna mikroműanyagot bocsátanak ki.
A ScienceAlert írása szerint a Plymouth-i Egyetem tengerkutatója, Freija Mendrik által vezetett vizsgálat kimutatta, hogy a legkevesebb kibocsátással számoló modelljük is a brit folyókból az Északi-tengerbe jutó mikroműanyag mennyiségével egyenértékű. A legrosszabb forgatókönyv alapján pedig az elhagyott infrastruktúra több mikroműanyagot termel, mint amennyi a kozmetikai mikrogyöngyök brit betiltása előtt került a tengerekbe.
A szakértők az Északi-tengeri Átmeneti Hatóság nyilvántartásaiból állították össze a térségben telepített csővezetékek átfogó adatbázisát. Ezt követően olyan műanyag mintákat vizsgáltak meg közelebbről, amelyeket a Shell cég Brent olajmezőjén hagytak a tengerfenéken 22 éven keresztül, majd 2024-ben emeltek ki.
121 ezer tonnára becsült műanyagmennyiség
Pásztázó elektronmikroszkópos vizsgálatokkal megállapították, hogy a közvetlenül a tengeri környezetnek kitett műanyag felületeken repedések és töredezések keletkeztek. A koptató hatású durva homok, a tengeri áramlatok, valamint a csöveken megtelepedő élőlények együttesen kikezdték a vezetékek szerkezetét, míg a betonréteggel bevont szakaszok ugyan lassabban, ám szintén degradálódtak.
NE HAGYD KI
Kövess minket a Google-ben
Legyen a Liner a követett forrásod
Jelöld be a Linert követett forrásként a Google-ben.
A modellek szerint az olajvállalatok által hátrahagyott, mintegy 121 ezer tonnára becsült műanyagmennyiség még a legkedvezőbb kibocsátási forgatókönyv esetén is jelentős pluszterhelést jelent a tengeri élővilágra. Ráadásul a probléma nem korlátozódik Nagy-Britanniára, hiszen az Amerikai Egyesült Államokban az 1960-as évek óta üzemen kívül helyezett vezetékek több mint 97 százalékát a tengerfenéken hagyták.
A mikroműanyagok mellett ráadásul nehézfémek, köztük higany és egyéb szennyező anyagok is folyamatosan kioldódnak a régi infrastruktúrából. Richard Thompson, a Plymouth-i Egyetem tengerbiológusa kiemelte, hogy az olaj- és gázszektor hozzájárulása a tengeri szennyezéshez rendkívül számottevő.
„Ennek komoly jogi, jogszabályi és irányítási következményei vannak. A jövőben a leszerelési eljárásokat már a berendezések kihelyezése előtt alaposan át kell gondolni” – fogalmazott a szakember.