Kezdőlap

Friss hírek

Fontos hírek

Felkapott

Menü

Dollár
369,02 Ft
Euró
393,85 Ft
Font
457,29 Ft
Bitcoin
66,124 $

Egyre többen lázadnak fel Macron második országos zárlata ellen Franciaországban

A második hullámban a demokratikus módon megválasztott kormányok vezetői számára rendkívül körülményes újból bevezetni az országos lezárásokat, mivel rengetegen elégedetlenek a korlátozásokból adódó pénzügyi gondok miatt.

Emmanuel Macron francia államfő (b) sajtótájékoztatót tart a dél-franciaországi Nizzában 2020. október 29-én. A francia államfő beszédében elítélte a nizzai Notre-Dame-bazilikánál korábban elkövetett késes támadást és ígéretet tett arra, hogy francia területen további katonákat vonultatnak fel az imahelyek - közöttük a templomok - védelmére. A támadó késsel megölt három embert, egyiküket le is fejezte. MTI/AP/Reuters/Eric Gaillard
Külföld

Kulcsár Péter

Szerkesztő

A második hullámban a demokratikus módon megválasztott kormányok vezetői számára rendkívül körülményes újból bevezetni az országos lezárásokat, mivel rengetegen elégedetlenek a korlátozásokból adódó pénzügyi gondok miatt.

Spanyolországban és Olaszországban is több tízezren vonultak ki az elmúlt hetekben az utcákra, és egyre inkább úgy tűnik, hogy Franciaországban is hasonló lesz a helyzet, miután kedd éjféltől újfent életbe lépett a nemzeti zárlat. Soron kívül Négy családi házat ürítettek ki egy világháborús robbanóeszköz miatt Gödöllőn

Habár Macron korábban többször is megerősítette, hogy semmilyen országos lezárásra nem kell számítaniuk az állampolgároknak, mégis éppen az ellenkezője történt. Az elnök a közszolgálati televízióban sugárzott rendkívüli beszédében elmondta, egészen addig érvényben lesz a zárlat, amíg a jelenlegi napi átlagos 50 ezer fertőzésszám 5 ezerre nem csökken – olvasható a Spectator elemzésében.

A következő reggel az egyik elismert francia epidemiológus professzor közölte, esélytelennek tartja, hogy december elsejéig 5 ezer alá essen a fertőzöttek napi növekménye, a szakember kijelentését pedig a kormány egyáltalán nem tartotta előnyösnek.

Ha a francia forradalmi hagyományokat nézzük, akkor egy csomó felkelést találhatunk a történelemkönyvekben 1789-tól kezdődően 1848-on át egészen 1968-ig. Természetesen nem kell azonnal a legrosszabbra gondolnunk, azonban érdemes megjegyezni, hogy a franciáknál a tüntetéseknek és a lázadásoknak a közös nemzeti érdek érvényesítéséért komoly tradíció vannak.

A közhangulat jelenleg meglehetősen feszült Franciaországban. A kisebb üzleteket és a különféle szolgáltatásokat nyújtó kisvállalkozásokat bezárták, ezáltal 200-300 ezer céget sodortak a csőd szélére.

Az értelmiségiek egy petíciót indítványoztak, amelyben a könyvesboltok nyitvatartását szorgalmazták. Mindezidáig a szupermarketekben árusították a különböző nyomtatványokat és könyveket, azonban a kormány egy 180 fokos fordulatot vett az elmúlt napokban, és betiltotta a „nem nélkülözhetetlen” kategóriába sorolt termékek árusítását.

A miniszterelnök sem mutatott semmiféle szolidaritást eddig a néppel, de még a politikusokkal sem, hiszen több mint 50 nagyváros polgármesterének kéréseit is elutasította, akik azt szerették volna elérni, hogy ne zárják be az összes üzletet, hiszen ezzel tönkretehetnék a vállalkozásokat.

A nép haragja már érződik, a lengedezik a levegőben egy országos felkelés, csupán az a kérdés, hogy meddig feszíthetik tovább azt a bizonyos húrt a döntéshozók. Minden Emmanuel Macronon múlik: ha sikerrel veszi az akadályt, és néhány héten belül enged a boltosok követeléseinek, jó eséllyel várhatja a 2022-es elnökválasztást, ellenkező esetben viszont saját magát is a csőd szélére sodorhatja, nem csupán a francia kisvállalkozókat – Marine Le Pen pedig könnyűszerrel hatalomra kerülhet.