Clouds
21 Budapest
Dollár
352,70 Ft
Euró
387,92 Ft
Font
435,24 Ft
Bitcoin
23,785 $

Az egyetem vezetőségéhez fordultak bérük rendezése miatt az ELTE dolgozói

Budapest, 2022. szeptember 3. Végzõs egyetemista hallgatók az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Gazdaságtudományi karának Vezetés és szervezés szakán a tanulmányaikat befejezett hallgatók diploma átvételi ünnepségén az egyetem gömbkupola termében, a fõváros XI. kerületében, a Pázmány Péter sétánynál. MTVA/Bizományosi: Faludi Imre
Belföld

Bense Róbert

Szerkesztő

A novemberi állásfoglalás továbbra is adott, nyílt levélben erősítették meg aggályaikat az ELTE munkatársai.

Mint az “ELTE-sek az egyetemi oktatás jövőjéért” facebook-oldalon írták, elfogadhatatlannak tartják a jelenlegi bérezést, és nem csupán az államtól, de az egyetem vezetőitől is azt várják, hogy tegyenek végre valamit a helyzet rendezése érdekében. Nyílt levelüket változtatás nélkül közöljük:

Soron kívül Karácsony szerint gyorsabb és kiszámíthatóbb lett a buszközlekedés a Lánchídon

2022 novemberében az ELTE több karának mintegy 650 dolgozója fogalmazott meg az egyetem vezetése felé egy állásfoglalást, amelyben az alapbérek rendezését követelték. A nyilatkozat kitért arra, hogy az ELTE oktatói alapbérei európai, közép-európai, sőt még magyarországi összehasonlításban is rendkívül alacsonyak, és ez már az intézmény alapműködését is veszélyezteti.

A jelenlegi fizetések nem biztosítják az oktatók és az adminisztratív munkakörben dolgozók megélhetését, nem teremtik meg a tudományos kutatás, illetve a színvonalas oktatási és azt támogató tevékenységek minimálisan szükséges előfeltételét sem, és egyre nehezebbé teszik az utánpótlás biztosítását.

Ráadásul az egyetemi bértáblába sem az oktatók, sem az adminisztratív munkakörben dolgozók bérére vonatkozóan nincs beépítve semmiféle automatizmus, amely akár csak a hivatalos infláció követését lehetővé tenné.

A nyilatkozat aláírói elfogadhatatlannak tartják a jelenlegi bérezést, nemcsak az oktatókét, hanem az adminisztratív munkakörben dolgozókét is, és azt várják az egyetem fenntartójától, a magyar államtól, illetve az egyetem vezetőitől, hogy haladéktalanul tegyenek konkrét lépéseket a súlyos helyzet megoldására.

A közvélemény tájékoztatása céljából írjuk: míg 10 éve egy adjunktus bértábla szerinti alapbére (jelenleg bruttó 277.200 ezer Ft) a nemzetgazdasági átlagbér körül mozgott, mostanra annak 60%-a alá csökkent. A jelenlegi bértábla szerint az új minimálbérnél (bruttó 232 ezer Ft) alacsonyabb a tanársegédi alapbér (bruttó 221.800 ezer Ft), és az új garantált bérminimum (bruttó 296 ezer Ft) még az egyetemi adjunktusi alapbérnél is magasabb.

Az elmúlt években az ezeket az összegeket kiegészítő, központilag előírt 15+15%-os béremelés csak “munkáltatói döntésen alapuló illetmény” formájában valósult meg, és az átlagos tanársegédi bér ezzel együtt is alatta marad az átlagkereset 60%-ának. Magyarország százalékosan is lényegesen kisebb részét (0,9%) költi eleve alacsonyabb GDP-jének felsőoktatásra, mint a legtöbb fejlett ország; az arány alacsonyabb nem csak Ausztriáénál (1,7%) vagy Németországénál (1,3%), hanem Lengyelországénál (1,3%), Csehországénál (1,2%) és Szlovéniáénál (1,1%) is (OECD Education at a Glance (2022), C2.1-es tábla, 2019-es összehasonlító adatok).

Mivel a 2022 novemberében megfogalmazott és az egyetemi vezetéshez eljuttatott állásfoglalásra nem kaptunk sem a fenntartó államtól, sem az egyetemi vezetéstől kézzelfogható, érdemi választ, most ismét, immár a nyilvánosság előtt, az egyetem vezetéséhez és a fenntartóhoz fordulunk. Továbbra is elengedhetetlennek tartjuk az alapbérek rendezését. Ezt az alulfinanszírozottság miatt egyetemen belül, forrásátcsoportosítással lehetetlen megoldani, épp ezért a központi költségvetésből szükséges hozzá megemelt forrást biztosítani.

A jelenlegi bérszínvonal olyan alacsony, hogy az alapbérek azonnali megháromszorozására lenne szükség. Csak az igazi alapbéremelés jelent valódi megoldást, az ideiglenes, visszavonható pótlékok, kiegészítések nem. Csak így érhető el, hogy a tanársegédi alapbér 2008 után először ismét a garantált bérminimum duplája legyen. Szükségesnek tartjuk azt is, hogy az így létrejött alapbéreknek a mindenkori garantált bérminimumhoz viszonyított arányát az Országgyűlés iktassa törvénybe.

Az alacsony és egyre erősebben inflálódó bérszínvonal nemcsak az állami felsőoktatás jellemzője, hanem hosszú évek óta fennálló probléma szinte minden olyan, állami fenntartású szektorban, amelyek feladata az állampolgárok életének segítése, jobbá tétele, különösképpen a közoktatási és szociális szférában. Kiállásunkkal az ő ügyükért is szót emelünk, és az érintettek céljaival összhangban sürgetjük a közalkalmazotti bértáblák újratárgyalását is!” – írták.