Európára is átterjedhet az Egyesült Államok és Kína közötti chipháború
Két európai chipgyár eladása is zátonyra futott a vevők kínai kapcsolata miatt, ami Nyugaton komoly aggályokat vetett fel az infrastruktúra esetleges kínai kézbe kerülésével kapcsolatban.
Cegléd, 2019. szeptember 30.
Félvezetõgyártás az Infineon Technologies Cegléd Kft. gyárában 2019. szeptember 30-án. Ezen a napon tartották a cég új gyárának alapkõletételi ünnepségét Cegléden. A kormány 6,4 milliárd forintos vissza nem térítendõ támogatást nyújt a vállalat új, összesen 32 milliárd forintba kerülõ beruházásához, amellyel 275 új munkahely jön létre. A német Infineon Technologies AG félvezetõ áramköröket gyártó ipari konszern.
MTI/Szigetváry Zsolt 
Előzmény:
Nagy-Britanniában a Newportban található Newport Wafer Fab chipgyár egy éve került a sanghaji Wingtech Nexperia nevű holland leányvállalatának kezébe, azonban a kormány utasította őket, hogy váljanak meg legalább 86%-ától az üzemben való részesedésüktől. A gyár vezetése szerint 600 munkahely forog emiatt kockán.
Mindez nem sokkal azután történt, hogy a német gazdasági minisztérium megtiltotta az Elmos Semiconductor nevű, autókba szánt félvezetőket gyártó cégnek, hogy dortmundi üzemét a kínai Sai Microelectronics Silex nevű svéd leányvállalatának adja el, írja a CNN.
A két eset az Egyesült Államok és Kína között a chipgyártás terén növekvő feszültség Európára gyakorolt hatását demonstrálja, a nyugati döntéshozók ugyanis próbálják elkerülni, hogy kulcsfontosságú iparágak kerüljenek kínai befolyás alá. A két meghiúsult üzlet azért is fontos a lap által megkérdezett szakértők szerint, mert mindkét esetben úgy tűnt, már minden nyélbe volt ütve.
A Newport Wafer az első olyan vásárlás, amit a januárban hatályba lépő nemzetbiztonsági befektetési törvény (NSI) miatt hiúsul meg. A Nexperia múlt héten közleményben arról írt, „sokkolta őket, hogy a kormány még csak meg sem próbált egyeztetni velük”, míg csütörtökön a gyár szakszervezete politikai döntésnek bélyegezte a vásárlás visszafordítását, ami „Karácsony előtt veszélyezteti az alkalmazottak megélhetését.”
Az Elmos esetében a hatóságok először jelezték, bizonyos feltételekkel elfogadnák az üzletet, a cég ki is emelte, hogy egy átvilágítási folyamatot követően még az engedély vázlatát is megosztották velük.
Alexander Rinne, egy müncheni nemzetközi ügyvédi iroda vezetője szerint azonban megijedhettek, hogy ha a döntéshozók rábólintanak az üzletre, Németország egyik kulcsfontosságú iparágából, az autógyártásból szivároghat Kínába fontos tudás.
Az Egyesült Államok a chiphiányt nemzetbiztonsági ügynek nyilvánította, több korlátozást is bevezetett, többek között az Nvidiának és az AMD-nek is megtiltották, hogy nagy teljesítményű félvezetőket exportáljanak Kínába és hasonló lépésekre biztatták szövetségeseiket is.
Pár hónappal később a Biden-kormány olyan exportszabályozást vezetett be, ami megakadályozta, hogy kínai cégek chipeket és chipgyártáshoz szükséges eszközöket vásároljanak az USA-ból a kormány engedélye nélkül.
A NATO főtitkára, Jens Stoltenberg mindeközben a nyugati államokat arra szólította fel, „vigyázzanak, nehogy újabb szektorokban támaszkodjanak túlságosan” Kínára, mivel úgy látja, az ázsiai ország „egyre nagyobb erőfeszítéseket tesz” annak érdekében, hogy a nyugati infrastruktúrában, beszállítói láncokban és iparágakban szerezzen egyre nagyobb befolyást.
Kína külügyi szóvivője, Mao Ning múlt pénteken a két esetről szóló kérdésre válaszolva arról beszélt, a brit kormánynak igazságos üzleti környezetet kell teremtenie a kínai cégek számára, a Newport Wafer megvásárlásával kapcsolatban ugyanis „a nemzetbiztonság fogalmát túlnyújtva visszaéltek az állam hatalmával.”
Egy másik külügyi szóvivő, Csao Li-csian arra szólította fel Németországot és más országokat, hogy „tartózkodjanak a normális gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok politikai játszmákra való felhasználásától.” Az Elmos esetét nem említette meg külön.
Mindkét országban olyan törvényeket hoztak a közelmúltban, amely megkönnyíti, hogy az említett két üzlethez hasonlókba szükség esetén a kormány belenyúlhasson, ha nemzetbiztonsági érdekeik ezt kívánják.
A Milbank londoni jogásza, Andrea Hamilton szerint a brit kormány lépéseinek határa akkor válik nyilvánvalóvá, ha a Nexperia jogi lépéseket tesz a Newport Wafer megszerzéséért, nyilatkozataikból pedig az derül ki, hogy erre készülnek.
A csata újabb színtere Hollandia lehet, ahol a kormányra már nyomást gyakorol az Egyesült Államok, hogy csökkentsék a Kínába irányuló exportot, főleg az ASML részéről, akik piacvezetők a chipgyártáshoz szükséges gépek előállításában.
Liesje Schreinemacher külkereskedelmi miniszter azonban leszögezte, nem fogják „egy az egyben lemásolni” az amerikai tiltást, ehelyett saját megoldással rukkolnának majd elő, amelynek részletei egyelőre nem ismertek.
