A Kongói Demokratikus Köztársaság keleti részén tovább súlyosbodik az ebolajárvány, miközben a hatóságok kénytelenek voltak leállítani a Bunia városába tartó és onnan induló kereskedelmi repülőjáratokat, hogy megfékezzék a fertőzés terjedését, ami három tartományt érint, és már a szomszédos országok számára is komoly kockázatot jelent.

Az afrikai közegészségügyi hatóság vezetője szerint a járvány elleni küzdelem egyik legfontosabb eszköze, a vakcina jelenleg nem áll rendelkezésre, mivel a ritka Bundibugyo-törzs ellen nincs engedélyezett oltóanyag vagy antitestkezelés, ezért a védekezés döntően az alapvető közegészségügyi intézkedésekre korlátozódik.

Egyre több az igazolt fertőzés

A kongói hatóságok május 22-ig 91 megerősített fertőzést, 867 gyanús esetet és 204 valószínűsíthető halálesetet jelentettek, ugyanakkor az 1745 azonosított kontakt közül csupán minden ötödiket sikerült nyomon követni, amit a szakemberek „riasztónak” neveztek, mivel ez jelentős ellenőrzési hiányosságra utal.

A Straits Times szerint a közlekedési minisztérium május 23-án közölte, hogy Bunia, ami az Ituri tartományban, az ugandai határ közelében található, a járvány egyik gócpontja, ezért ideiglenesen felfüggesztik a kereskedelmi, magán- és különjáratokat, ugyanakkor humanitárius és egészségügyi repülések külön engedéllyel továbbra is közlekedhetnek.

Az USA is reagált

A helyzet súlyosságát jelzi, hogy az Egyesült Államok május 23-án megerősített repülőtéri ellenőrzéseket vezetett be a Kongóból, Ugandából és Dél-Szudánból érkező utazók számára, emellett sürgősségi forrásokat biztosított, orvosi felszereléseket küldött, valamint katasztrófaelhárító csapatokat irányított az érintett térségekbe.

Dr. Jean Kaseya, az Afrika Járványügyi és Betegségmegelőzési Központ főigazgatója úgy fogalmazott, hogy a jelenlegi helyzet olyan, „mintha katona lennél, aki lőszer nélkül megy harcba”, majd hozzátette, hogy „a közegészségügyi intézkedésekre kell támaszkodnunk”, mivel a korábbi remények, miszerint a meglévő vakcinák részleges védelmet nyújthatnak, az elmúlt hetekben szertefoszlottak.

A regionális aggodalmak tovább erősödtek, amikor Kongó, Uganda és Dél-Szudán egészségügyi miniszterei Kampalában egyeztettek az Afrika CDC és az Egészségügyi Világszervezet képviselőivel, és közös közleményükben arra figyelmeztettek, hogy az átjárható határok, a bányászati és kereskedelmi útvonalak, valamint a humanitárius válságok és a lakosság elvándorlása fokozzák a fertőzés kelet- és közép-afrikai terjedésének veszélyét.

Ugandában is jelen van a vírus

Ugandában már öt megerősített fertőzést regisztráltak, amik közvetlenül kapcsolódnak a kongói kitöréshez, miközben a térség egészségügyi rendszerei eleve törékeny állapotban vannak, és az ellátóhelyek több helyen alapvető felszerelésekből, például egyéni védőeszközökből, laboratóriumi kellékekből és megfelelő kezelőhelyiségekből is hiányt szenvednek.

Dr. Kaseya nyilvánosan tette fel a kérdést, hogy „miért van még mindig hiány védőfelszerelésből”, utalva arra, hogy a kormányok és segélyszervezetek által megígért millió dolláros támogatások ellenére a frontvonalban dolgozó intézmények továbbra is forráshiánnyal küzdenek.

Buniában egyes betegeket még hagyományos kórházi osztályokon kezelnek, mert a speciális ebolakezelő központok nem teljesen működőképesek, ami tovább növeli a fertőzés kockázatát, miközben a hatóságok egyre inkább közösségi és vallási vezetők bevonásával próbálják elérni a lakosságot.

Nagyon súlyossá válhat a helyzet

A járványkezelés egyik legkényesebb pontját a temetkezési szokások jelentik, mivel a hagyományok szerint a családtagok közvetlenül érintkeznek az elhunyt testével, ami jelentősen növeli a fertőzés esélyét, ezért a szakemberek arra ösztönzik a közösségeket, hogy „megtarthatják a temetéseket, de másképp”, vagyis kerüljék a közvetlen érintést.

Egy Bunia melletti incidens során egy fiatal férfi halála után hozzátartozói összecsaptak az egészségügyi dolgozókkal, akik fertőzésveszély miatt nem adták ki a holttestet, majd a zavargások során felgyújtották az Alima segélyszervezet sátrait, és több beteg elmenekült a káoszban, ami jól mutatja a bizalom és a kulturális érzékenység fontosságát.

„Ez a fiatal ember egy csoport vezetője volt” – mondta Dr. Kaseya, majd hozzátette, „megvan a saját módjuk arra, hogyan búcsúztatják a vezetőiket”, ezért a hatóságok igyekeznek úgy összehangolni a fertőzésmegelőzést a méltó temetés gyakorlatával, hogy közben tiszteletben tartsák a helyi hagyományokat.

A többség nő

A gyanús esetek több mint 60 százaléka nő. A járvány elleni fellépéshez mintegy 319 millió dollárra lenne szükség, amelynek 84 százalékát Kongó és Uganda igényli, a fennmaradó részt pedig a magas kockázatú szomszédos országok, köztük Dél-Szudán kapnák, miközben India mintegy 20 tonna orvosi felszerelést küld a térségbe.

„Sürgősen cselekednünk kell” – hangsúlyozta Dr. Kaseya, majd hozzátette, hogy „biztosítanunk kell, hogy a ma tett ígéretek nagyon gyorsan konkrét pénzzé váljanak”, mivel a járvány terjedése és az ellátási hiányosságok együttesen súlyos humanitárius válságot vetítenek előre.