Donald Trump idén sem nyeri meg a Nobel-békedíjat, ám befolyása árnyékot vet a döntéshozó testületre.
Trump idén szinte biztosan nem kapja meg a Nobel-békedíjat az Irán elleni katonai fellépése miatt. Az amerikai elnök árnyéka ennek ellenére rávetül az október kilencedikén esedékes döntésre. A tavalyi elismerést a venezuelai María Corina Machado nyerte el, aki hetekkel később átadta az aranyérmét Trumpnak, hogy támogatást szerezzen országa demokratikus törekvéseihez. A szokatlan gesztust megelőzően az amerikai politikus intenzív lobbitevékenységet folytatott a díj elnyeréséért.
A független testület idén arra törekszik, hogy olyan jelöltet válasszon, aki képes ellenállni a Washington felől érkező nyomásnak. A norvégiai békekutató intézet megbízott igazgatója, Haakon Gjerloew szerint a bizottság azt is mérlegeli, hogy az elismerés nem okoz-e több kárt, mint hasznot a kitüntetett számára.
„A tavalyi események és az a tény, hogy María Corina Machado végül átadta a díját Trumpnak, befolyásolni fogják a testület döntési folyamatát. A bizottság egyik fő aggodalma az lehet, hogy a kitüntetéssel nem teszik-e ki az adott személyt Donald Trump nyomásgyakorlásának” – mondta a szakértő.
A megfontolások miatt a figyelem a nemzetközi intézményekre vagy a független szereplőkre terelődhet. A lehetséges díjazottak között szerepel Leó pápa, a Nemzetközi Büntetőbíróság, a Nemzetközi Bíróság, valamint Francesca Albanese, az ENSZ palesztin területekért felelős különleges jelentéstevője.
NE HAGYD KI
Kövess minket a Google-ben
Legyen a Liner a követett forrásod
Jelöld be a Linert követett forrásként a Google-ben.
A pápa is megszólalt
A történelem első amerikai születésű pápája élesen bírálta az Egyesült Államok iráni konfliktusát, emiatt az elnök gyengének nevezte őt. Az egyházfő mesterséges intelligenciáról szóló enciklikája, a békés párbeszéd szorgalmazása, a migránsok védelme és a humanitárius tevékenysége egyaránt alátámaszthatja az elismerést.
Karim Haggag, a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet igazgatója hangsúlyozta, hogy az egyházfő jóval több egy vallási vezetőnél. A szakember szerint a pápa a globális gondolkodás egyik meghatározó alakjává vált. A döntéshozók az olasz Francesca Albanesét is díjazhatják, akit az Egyesült Államok és Izrael hevesen bírált a gázai háborúval és Ciszjordánia megszállásával kapcsolatos felszólalásai miatt.
A testületre komoly teher nehezedik, hogy határozottan kiálljon a nemzetközi jog és a liberális értékek mellett. Oeivind Stenersen történész szerint ebben a súlyos nemzetközi helyzetben a díjnak a jogrendet és az emberi jogokat kell védenie.
A Nemzetközi Büntetőbíróság kitüntetése
A Nemzetközi Büntetőbíróság kitüntetése azért is bírna különös súllyal, mert Washington szankciók bevezetését tervezi a testület ellen. A Nemzetközi Bíróság elismerése pedig a nemzetállamok szuverenitását és a viták békés rendezését támogatná.
A bizottság a megosztó témák helyett választhat egy biztonságosabb opciót is. A szudáni polgárháborúban segélyeket koordináló helyi hálózat, valamint a Save the Children gyermekvédelmi szervezet egyaránt komoly esélyesnek számít.
Donald Trumpot idén Kambodzsa, Izrael és Pakisztán vezetői is jelölték, a szakértők szerint azonban az elnyerési esélyei rendkívül alacsonyak. A korábbi Nobel-békedíjas filippínó-amerikai újságíró, Maria Ressa elítélte a díj körül tapasztalható politikai nyomásgyakorlást – számolt be a The Straits Times. „A zsarnokok nem uralkodnak a világ felett. Vannak elveink, amelyeket követünk, és a nyers erő nem teremthet jogot” – fogalmazott az újságíró.