DK: ki kell szélesíteni a rezsitámogatást, emelni kell a pedagógusok bérét
A párt a DK árnyékkormányának javaslatait ismertette egy keddi, budapesti, de online is közvetített sajtótájékoztatón: többek között a kkv-k rezsitámogatásának kiszélesítését, továbbá a pedagógusok béremelését sürgetik.
Fotó: MTI/Kovács Anikó A Demokratikus Koalíció (DK) szélesítené a rezsitámogatásban részesülő kis- és közepes vállalkozások körét, emelné a pedagógusok bérét és visszaadná a tanároknak a sztrájkjogot – sorolta a párt árnyékkormányának javaslatait egy keddi, budapesti, de online is közvetített sajtótájékoztatón a DK két politikusa.
Az eseményen a testület elképzeléseit Molnár Csaba árnyék-kancelláriaminiszter és Kálmán Olga, az árnyékkormány szóvivője ismertette. Molnár Csaba elmondta, azt kérik, hogy ne csak a termelésben működő kis- és közepes vállalkozások kapjanak rezsitámogatást, de ki a szolgáltató kkv-k is.
A támogatási időszak hossza pedig a kormány által javasolt három helyett legalább hat hónap legyen – tette hozzá a DK ügyvezető alelnöke. Hangsúlyozta, hogy elképzelésük a jelenlegi 80-85 milliárdos támogatási összeget közel négyszáz milliárdra növelné.
Az ellenzéki párt azt is indokoltnak érzi, hogy a kkv-szektor cégeinek energiaár-terhelését a 2021-es energiaköltségük háromszorosában korlátozzák – mondta a politikus. Közölte: a DK betiltaná, hogy az áram- és a földgázszolgáltató cégek egyoldalúan módosítsák az energiaszerződéseket.
A pedagógusok elbocsátása jogtalan, béremelésre van szükség
Az oktatás témájára áttérve Molnár Csaba azt követelte, hogy a „jogtalanul elbocsátott” pedagógusokat azonnali hatállyal helyezzék vissza az eredeti munkakörükbe, a tankerületi figyelmeztetéseket és minden más fegyelmi büntetést pedig vonjanak vissza.
A pedagógus előmeneteli rendszert szerint besoroltak garantált illetményét a kormány által ajánlott tíz százalékon felül további 45 százalékkal kell emelni – jelentette ki az EP-képviselő. Szavai szerint ennek teljes költségvetési kihatása 285 milliárd forint lenne, amit a DK például a plusz állami áfabevételekből, vagy az elmaradt kormányzati beruházásokra félretett keretből finanszírozna.
A pedagógusok neveléssel, oktatással töltött munkaidejét 22 órában kell maximalizálni – szögezte le, egyúttal kérte, hogy törvényben garantálják a túlórák kifizetését. Az árnyék-kancelláriaminiszter arra is felszólította az államot, hogy a fenntartásukra szánt forrásokkal együtt adja vissza az iskolákat azoknak az önkormányzatoknak, amelyek ezt kérik.
Végül kijelentette, hogy egy törvénymódosítással biztosítani kell a tanároknak a sztrájkjogot.
Az aszály hatásai és a napelemek kérdése
Az aszály miatt körülbelül egymillió hektáron megsemmisült a termés, a kárérték eléri az ezer milliárd forintot – emelte ki. A kárenyhítési alapot ezért 500 milliárd forinttal kell feltölteni és fel kell gyorsítani a kifizetéseket is – közölte Molnár Csaba.
A megújuló energiaforrások mellett érvelő politikus amellett kardoskodott, hogy a szélerőművek telepítésekor a lakóterülettől mért távolságot az eddigi 12-ről két kilométerre kell csökkenteni.
Az EP-képviselő javasolta, hogy töröljék el a napelemek termékdíját, csökkentsék nulla százalékra azok áfakulcsát, és gyorsítsák fel a telepítésük engedélyezését. Emellett az uniós szabályokkal összhangban egyre több helyen kellene kötelezővé tenni a napelemek telepítését, átfogó energiatározó-program van szükség a többletenergia-termelés miatt, valamint engedélyezni kellene a kisteljesítményű, az erkélyre és a teraszra kirakható napelemek telepítését – sorolta elképzeléseiket.
Újabb témára áttérve azt javasolta, hogy vezessenek be jogszabályi ársapkát az önkormányzatok, az önkormányzati intézmények és önkormányzatok tulajdonában álló gazdasági társaságok energiabeszerzéseire, hogy azok ne lehessenek magasabbak, mint a lakossági piaci földgáz- vagy villamosenergiaár. A politikus azt is kérte, hogy a kormány engedje el a 2023-as évre fizetendő önkormányzati szolidaritási hozzájárulást és adja vissza a koronavírus-járvány alatt elvett gépjárműadó negyven százalékos támogatását.
Nyugati szankciók és az összellenzéki hibák
Más témában kérdezték őket, az Oroszországra kivetett uniós szankciókról, amire Molnár Csaba azt felelte, hogy Orbán Viktor miniszterelnök mind a nyolc uniós szankciót megszavazta.
Kérdezték Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Sztella Kiriakídisz uniós egészségügyi biztos feltételezett korrupciós ügyeiről is, amire Kálmán Olga azt válaszolta, hogy az árnyékkormány a magyarországi korrupció felszámolásával foglalkozik, mert „itt van dolog épp elég”.
Molnár Csaba egy másik felvetésre közölte, nem tud arról, hogy Ujhelyi István volt szocialista EP-képviselő belépne a Demokratikus Koalícióba.
Kálmán Olga egy újabb kérdésre azt mondta, hogy a jelenlegi helyzetben egy választott képviselőnek nem lehetősége, hanem kötelessége támogatni az oktatási tüntetéseket. Hozzátette, ha valaki segítséget kér a szervezéshez, akkor segítséget nyújtanak.
Az áprilisi választási eredményre vonatkozó kérdésre Molnár Csaba azt felelte, hogy Márki-Zay Péter, az ellenzék volt miniszterelnök-jelöltje okozta a kétharmados vereséget. „Nem azt mondjuk, hogy nem a DK, azt mondjuk, hogy nem a pártok” – fogalmazott. A DK azt gondolja, hogy Márki-Zay Péter kiválasztása, majd a kampányban elkövetett „brutális hibái vezettek ide” – jelentette ki.
(MTI)
