A Fendi olasz divatház 2022-es tavaszi-nyári kollekcióját mutatják be Milánóban 2021. szeptember 22-én. (MTI/AP/Antonio Calanni)

Fejlődésre, újragondolásra kényszerítette a koronavírus-járvány a divatipart

Szerző: Fazekas Kiara Barbara

A koronavírus járvány az élet minden területét átalakította, többek között a divatipart is. A nagy változások kora elérkezett, a divatházak egyre jobban megkérdőjelezik a kifutók szükségességét, a divat évszakokhoz igazítását, ehelyett a nagy részük már önálló időtervvel, a közösségi média segítségével dolgozik.

not image

Fazekas Kiara Barbara

2021. szeptember. 29 - 18:32

A világjárvány több milliárd dolláros nagyságrendű harapást ejtett az európai divatipar szövetén, leállította a kifutón tartott bemutatókat, és arra kényszerítette a márkákat, hogy helyette digitálisan mutassák be a terveiket.

Most, a normalitáshoz való visszatérés reményei közepette az iparág azt kérdezi, hogy milyen lesz a divat, ha újra a saját, stabil lábaira áll.

A válaszok változók. Egyesek szerint az 1940-es évek óta használt Divathét formátumát radikálisan újragondolják, mások úgy vélik, hogy Ázsia megszilárdítja hatalmas befolyását. Sokan úgy látják, hogy a márkák nagyobb fenntarthatóságra törekednek, hogy a fiatalabb vásárlóközönségnek kedvezzenek.

„A világjárvány hatására kétségtelen, hogy növekszik Ázsia jelentősége és befolyása a divatban. A luxus Európában máris fellendült, de csak az ázsiai vásárlók miatt, akik európai márkákra költöttek“

– mondta Gildas Minvielle, a párizsi Institut Francais de la Mode közgazdásza.

Az ázsiai vásárlók még mindig nagyrészt kiaknázatlan piacnak számítanak, habár vagyonuk az utóbbi időben felülmúlta a nyugatiakét. Különösen Kína tartozik ide, akit már a világjárvány előtt is a luxusipar növekedésének világméretű motorjának tekintettek, a vírus gyorsabb megfékezése pedig még erősebb helyzetbe hozza.

Long Nquyen, a The Impression vezető divatkritikusa elmondta, hogy a pénz a következő ötven évben Keletről fog jönni, pont úgy, hogyan az elmúlt ötven évben Nyugatról jött. Ez olyan tervezői esztétikát hozhat, amely jobban megfelel a kínaiak ízlésének. 

Egy másik trend, amely a világjárvány alatt megerősödött az, hogy lemondanak a bemutatók frenetikus tempójáról.

Ahogy a vírus végigsöpört a világon Keletről Nyugatra, ezek egyik napról a másikra átalakultak élő, személyes, érzékszervi élményből előre felvett, online közzétett digitális bemutatókká. Sokan pusztulást jósoltak az iparágnak, de a divatházak meglepően rugalmasnak bizonyultak – ebből is látszik, hogy a rendszernek már régóta esedékes volt a váltás.

A közösségi média megjelenése óta a márkák sokkal kevésbé támaszkodnak a hagyományos hirdetési felületekre, például a divatlapokra. Most már saját online csatornákat hoznak létre, hogy a terveiket megismertessék.

„Minden egyes márka egy önálló médiaegység“

– mondta Nguyen.

A divatkritikus hozzátette, hogy eddig is elavultnak érezte az iparág működési módját, ráadásul, mivel maguk a vásárlók is többet használják az internetet és a közösségi médiát, a divatházak szükségszerűen sokkal kevésbé függnek a hagyományos értékesítési helyektől, például az áruházaktól.

Néhány ház a vártnál jobban boldogult az új digitális formátummal, különösen a kisebb márkák örültek, hogy megszabadultak a kifutó show-k megrendezésétől, amelyek csillagászati összegekbe kerülhetnek, viszonylag kevés haszonnal.

Julien Fournie párizsi divattervező azt mondta, hogy a vírus miatt megkérdőjelezte, hogy „egyáltalán szükség volt-e divatbemutatókra“.

A vírus miatt számos márka, köztük a Balenciaga, az Alexander McQueen és a francia luxusóriás, a Keringhez tartozó Bottega Veneta is felrúgta a hagyományos naptárat, annak érdekében hogy akkor mutassák be új kollekcióikat, amikor az nekik – mind kreatív szempontból, mind pénzügyileg – megfelel. A Saint Laurent indította el a trendet tavaly, és azzal került a címlapokra, hogy kilépett a Párizsi Divathétről, hogy „átvegye az irányítást a saját tempója felett“.

Ezeknek a márkáknak az az előnye, hogy a saját feltételeik szerint határozhatják meg a bemutatóikat olyan kollekciókkal, amelyek nem versenyeznek másokkal a figyelemért ugyanabban az időpontban. Sok nosztalgikus kritikus, vásárló és fogyasztó azonban azzal érvel, hogy semmi sem helyettesítheti a fizikai kifutó élményét.

„A márkák majd eldöntik, hogy mikor van az optimális időpont a bemutatójuknak. Jobban akarják irányítani az üzletüket, és ehhez joguk is van. De ez nem jelenti a divathét végét. Bármit is mondanak az emberek, mindannyian várják, hogy visszatérjenek a kifutóra, és újraélhessék a fizikai élményeket“

– mondta Pascal Morand, a párizsi divatszövetség ügyvezető elnöke.

Stella McCartney, aki a múlt hónapban mutatta be őszi kollekcióját a menetrendtől eltérően, azt mondta, hogy az iparág már „a COVID előtt is komolyan megkérdőjelezte az évszakok jelentőségét“, mivel a klímaváltozás sajnos rávilágított, hogy a helyzet mennyire abszurd.

„Volt egy pillanat a lezárás kezdetén – az égen nem voltak repülőgépek, madarakat lehetett hallani. Mindenki arról beszélt, hogy a természet visszaköveteli az őt megillető helyet“

– mondta McCartney.

Az angol divattervező kifejezte csalódottságát az iparág életmódja miatt, amely évente több ezer kilométernyi utazást igényel.

McCartney elmondta, hogy az egész iparágban mostanra kialakult az az érzés, hogy a márkáknak a fenntarthatóságot kell előtérbe helyezniük „a túlélés érdekében“, különösen a fiatal, környezettudatosabb fogyasztók bevonzása miatt.

„Nem hiszem, hogy eldobjuk azt, ahol ma vagyunk, és nem hiszem, hogy elvetjük azt, ahol tegnap voltunk. Eltartott egy darabig, de hiányzik a show végi energia, a közösséggel való kapcsolat, hiányzik a ruhák élőben és mozgásban való látványa, a modellek arckifejezése, a hang. Ez a művészet“

– tette hozzá McCartney. 

(AP News)