Dollár
436,99 Ft
Euró
423,41 Ft
Font
475,15 Ft
Bitcoin
19,222 $

Csodálatos történet egy koronavírusos kismamáról és gyermekéről

not image

Kolláth Benjámin

2021. január 16. - 05:53

Bedő Napsugár születésének története esetében nem túlzás a “csoda” szót használni: édesanyja, Szilvi koronavírusa miatt a tervezettnél egy hónappal kellett elindítani a szülést. Az orvosok 10% esélyt adtak az anya túlélésére, de ma már jobban van.

Bedő Napsugár születésének története esetében nem túlzás a “csoda” szót használni: édesanyja, Szilvi koronavírusa miatt a tervezettnél egy hónappal kellett elindítani a szülést. Az orvosok 10% esélyt adtak az anya túlélésére, de ma már jobban van.

Soron kívül Döntött a finn kormány, nem látják szívesen az oroszokat 

Bedő József és Bedő Szilvi történetében az első csoda kisgyermekük megfogantatása volt, József ugyanis korábbi agydaganata után abban a tudatban élt, hogy nem lehet gyermeke. A Bors beszámolója szerint azonban ennek ellenére tavaly jött a meglepetés: párja teherbe esett.

Gyorsan össze is házasodtak és várták, hogy eljöjjön a decemberi időpont, Napsugár születése. Azonban a terhesség vége felé közeledve Szilvi egyre rosszabbul lett. A háziorvos megállapította, hogy a leendő anya elkapta a koronavírust, ám nem utalta be kórházba.

Három nap múlva azonban a tüntetek súlyosbodtak és Szilvit végül rohammentővel kellett egy budapesti kórházba szállítani, ahol november 15-én, egy hónappal a kisbaba kiiírt dátuma előtt jött az igazi hidegzuhany:

“Ahhoz, hogy mindketten túléljék, muszáj volt elvégezni a császárt. Szilvi a műtét után először oxigénmaszkot kapott, majd lélegeztetőgépre kellett kötni. Később egy másik kórházba szállították, ahol műtüdőt kapott, és negyven napig mélyaltatásban tartották. Ekkor az orvosai szerint tíz százalék esélye volt az életre. Amikor végre láthattam egy ablakon keresztül, a bánattól majdnem összetörtem.”

Karácsonykor azonban elkezdett javulni az állapota, mára pedig már a mélyaltatásból is felébredt és beszél az anya, aki maga adta a Napsugár nevet gyermekének. Egyelőre azonban még nem láthatta gyermekét, aki otthon van apjával és nagyszüleivel.

“Szerencsére mindkettőnk szülei rengeteget segítenek, így jól boldogulok a kicsivel. persze sok a teendő. Az anyatejet például mindennap el kell hoznom a gyűjtőpontról. így, hogy nem tudunk dolgozni, nehéz az albérletet fenntartani, és még meg is élni. Hálás vagyok mindazoknak a hatva­niaknak és a keresztharasztiaknak, akik támogattak minket ebben a nehéz időszakban” – zárja a történetet az apa.

ads

Van egy sztorid?

Szemtanúja voltál valaminek, vagy épp van egy olyan történeted, melyet szívesen megosztanál másokkal?

Küldd el nekünk, és amennyiben érdekesnek találjuk, úgy közzétesszük azt oldalunkon.