A felmelegedés hatására a Csendes-óceán egyes részein elöregszik, másutt viszont megfiatalodik a tengervíz.
A tengerparton állva talán fel sem tűnik, de az óceánok vize folyamatosan öregszik. A víz korát az határozza meg, hogy mennyi időt tölt el a felszíntől távol, miközben a benne lévő feloldott oxigént a tengeri élőlények, a baktériumok és a különböző kémiai reakciók fokozatosan elhasználják. Friss oxigénhez a víztömeg csak akkor juthat újra, ha visszatér a felszínre, ahol kapcsolatba lép a levegővel.
Régóta ismert tény, hogy a melegebb víz kevesebb oxigént képes megtartani, a globális felmelegedés így felgyorsítja az óceánok öregedési folyamatát. Ez a változás súlyos következményekkel járhat a vízi ökoszisztémákra nézve. Az viszont eddig tisztázatlan volt, hogy ez a folyamat miként alakul az egyes régiókban.
A kérdés tisztázása érdekében a San Diegó-i Kaliforniai Egyetem kutatói egy száz évre előretekintő, leegyszerűsített óceáncirkulációs modellt futtattak le. A szakemberek azt vizsgálták, miként befolyásolja a melegedés az óceán különböző területeit és azok oxigénszintjét.
Nem jó a kép
Az AGU Advances című folyóiratban közzétett eredmények egy látszólag paradox helyzetre világítottak rá. A ScienceAlert beszámolója alapján a modellek szerint a jövőben a fiatal tengervíz öregedni, míg az öreg víz fiatalodni fog bizonyos területeken.
NE HAGYD KI
Kövess minket a Google-ben
Legyen a Liner a követett forrásod
Jelöld be a Linert követett forrásként a Google-ben.
Ez a különös jelenség a Csendes-óceán felső termoklin rétegében mutatható ki a leginkább. Ez a nagyjából 200 és 1000 méter közötti mélységben húzódó átmeneti zóna a meleg felszíni réteg és a mélyebben fekvő, jóval hidegebb óceáni vizek között helyezkedik el.
A melegedő hőmérséklet hatására lelassul a rétegek közötti áramlás, de a lassulás következményei régiónként eltérőek. Mivel a melegebb víz sűrűsége kisebb a hidegénél, a felmelegedés növeli a hőmérsékleti különbséget az óceán felső és alsóbb részei között. Ez megnehezíti a rétegek egymással való keveredését.
A szélrendszerek hatása
A szélrendszerek miatt a Csendes-óceán egyes részei eltérően viselkednek. A szubtrópusi Észak-Csendes-óceánban a termoklin réteget főként a felülről érkező, fiatalabb és kevésbé sós víz keveredése táplálja. Ennek a keveredésnek a lassulása miatt az ottani víz fokozatosan öregszik.
A trópusi Csendes-óceánban a termoklint inkább az alulról felfelé áramló, öregebb víz befolyásolja. A kutatók megállapították, hogy ez a függőleges keveredés is lelassul, ami azt eredményezi, hogy az érintett víztömegek megfiatalodnak. Ebben a folyamatban a Déli-óceán melegedése is kulcsszerepet játszik.
„Az oxigénszint és a vízkor ezen meridionális eltérését a függőleges áramlási sebesség lelassulása okozza, amelyet a Csendes-óceáni medence és a távoli Déli-óceán együttes hőhatása hajt” – fejtették ki a tanulmány szerzői.
Habár a vizsgálat nem terjedt ki az óceáni ökoszisztémák részletes elemzésére, a szakemberek megjegyezték, hogy az Észak-Csendes-óceánban történhetnek a legjelentősebb változások a tengeri élőhelyek lakhatósága szempontjából. A már most is alacsony oxigéntartalmú területek szempontjából némi bizakodásra ad okot, hogy az oxigénvesztés mértéke a következő évszázadban várhatóan nem lesz drasztikus. Ezek a víztömegek ráadásul már most sem kínálnak ideális feltételeket a tengeri élővilág számára.
A jövőbeli elemzéseknek még részletesebb modelleket kell alkalmazniuk a teljes kép feltárásához, beépítve például a szélmintázatok várható változásait is. „A felmelegedés által kiváltott cirkulációs változások kulcsszerepet játszanak abban, miként reagál a Csendes-óceán fizikai, biogeokémiai és ökológiai rendszere az emberi tevékenység okozta klímaváltozásra” – vonták le a következtetést a kutatók.