COVID-19 védőoltás: hogyan immunizálunk 7 milliárd embert, I. rész – Mikor lesz elég bizonyíték, hogy a védőoltás sikeres?
A globális járvány okozta borúság utolsó reménysugarát a COVID-19 elleni védőoltás jelenti.
Mit jelent ez pontosan?
A politikusok és kutatók által gyakran hangoztatott időkeret meglehetősen optimistának tűnik. 2013-ban egy holland kutatócsapat készített egy tanulmányt a vakcinák fejlesztéséről, ami átlagosan 10.71 évet mutatott ki, mint a védőoltás előállításához szükséges idő, részletesebben ez az az idő, amíg a pre-klinikai szakasztól a piacra dobásig eljutunk.
Ezen időkeret lecsökkentése nem lehetetlen feladat, ám valóban ambiciózus. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy ez a majdnem 11 éves időkeret már a kész vakcinára vonatkozik, amikor már bizonyított az ellenszer olyan szintű hatékonysága, hogy emberi használatra alkalmas.
Ezt követően kerül sor az emberekhez történő eljuttatásra, vagyis igazán csak itt kezdődik el a vakcinálás folyamata. Különösképpen érdekes ez annak fényében, hogy a globális pandémia miatt akár az egész emberiség immunizációja is szükséges lehet.
A kritikus kérdések akkor vetődnek fel igazán, amikor egy kutatócsapat jelzi, ők sikerrel jártak: Mennyi időbe telik 7 milliárd ember beoltása? Hogy állítunk elő ekkora mennyiségű vakcinát? Ki fogja megkapni először?
Mikor lesz elég klinikai bizonyíték, hogy belekezdjünk?
Kim Mulholland professzor az elmúlt 30 év során a védőoltások fejlesztését kutatta, és számtalan tanácsot adott már, hogyan kell az új vakcinákat a helyi közösségekbe bevezetni. Többek között a WHO-nak, valamint a London School of Hygiene and Tropical Medicine-nek is dolgozott, jelenleg pedig az ausztrál Murdoch Children’s Kutatóintézet kutatója.
Mulholland professzor szerint, ha megkapjuk az első jeleit annak, hogy az egyik kísérleti védőoltás működik – ami még legalább hat hónapba telhet – akkor fel kell tenni az első kérdést, miszerint van-e elég információnk ahhoz, hogy a védőoltás tömeges szétosztásába belekezdjünk?
„Folyamatosan érkezni fognak az új információk, de a kérdés az, mikor fogjuk azt mondani, hogy oké, jönnek még fontos adatok, de itt az ideje megtenni az első lépést. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy ez a fő akadálya a védőoltások fejlesztésének”
mondta a professzor.
Ha példaként megnézzük az Oxfordi Egyetem által fejlesztés alatt álló COVID-19 védőoltást, a jelenlegi teszt alá vont személyek életkora 20 és 50 év között van. Ha ebben a demográfiában biztonságosnak és hatékonynak bizonyul, csak akkor fogják a további korcsoportokon is kipróbálni a hatását. Ugyanakkor, mivel most történelmi helyzet állt elő, Mulholland szerint gyorsabban átesünk ezen a hosszadalmas procedúrán:
„Szerintem, ha a teszt alá vont demográfiában működőképesnek és biztonságosnak bizonyul a védőoltás, akkor megpróbálkoznak a korábbi piacra dobással, ami végső soron attól fog függeni, mennyit tudnak addigra előállítani”
Ezen a ponton két alapvető kérdés merülhet fel a képzeletbeli forgatókönyvben: Ki kapja először a védőoltást, és Milyen gyorsan tudják annyira felpörgetni a vakcina előállítását, hogy ekkora mennyiségű ember beoltását biztosítani lehessen?
