Visszér, mozgásszervi fájdalom, de akár az artrózis néven is ismert porckopás lehet a vége a magassarkú cipők viselésének. Ám a berlini szakkiállításon bemutatták, „az első magassarkút, amelyik odafigyel a lábadra”. Nem titkoltan luxuskategóriás termékekről lesz szó, amit ehhez illően Dubajban fejlesztenek és Firenzében gyártanak – derül ki a beszámolóból. Mint írják, a Yush titka a legújabb tudományos eredményekre épülő neuromuszkuláris stimuláció (Neuromuscular Electrical Stimulation, NMES), ami annyit tesz, hogy a cipő bőrfelszíni elektródák segítségével gyenge elektromos impulzusokkal stimulálja a lábat.

Ezzel fokozza a vérkeringést, így csökkenti a vénás pangást, ami a visszér kialakulásának legfőbb oka. A folyamatot mindenki maga kedve és szükségletei szerint tudja szabályozni a cipőhöz bluetoothon kapcsolódó telefonos alkalmazás segítségével – magyarázzák. A stimuláció, amely a lábizmokra is hat, a Yush fejlesztői szerint a nehézlábérzést a bedagadó lábakat is észrevehetően száműzi a magassarkút viselők életéből. Egyúttal arra is fény derült, hogy a vezeték nélkül tölthető technológiát két szakaszban tervezi bevezetni a dubaji vállalkozás. Elsőként cipőket dobnak piacra, melyekbe már be van építve a megoldás.

A HVG szerint a luxust meg is kell fizetni: 350–400 ezer forintnyi összegért megvásárolható magassarkúkra kell gondolni. A Yush ezután nagy és ismert cipőmárkáknak is kínálja majd technológiáját, amit aztán azok beépíthetnek saját lábbelijeikbe. A GITEX Europe-on tartott bemutatón a cég képviselője elmondta, utóbbi fázisban várhatóan kirándulós és sportcipőkben, sőt munkavédelmi cipőkben is megjelenhet a lábjólléti megoldás. A cég immár több befektetési körön is túlvan, jelenleg az utolsó finomításokat végzik a terméken. A Yush első cipői 2026-ban kerülhetnek a piacra – teszik hozzá.

---

Korábban egyébként arról is beszámoltunk, hogy a csontritkulás – amely lényegesen több nőt érint, mint férfit – népbetegségnek számít, nagyjából 700 ezren szenvednek tőle. Évente körülbelül százezer (!) csonttörés következik be csak emiatt, és aki túl van az elsőn, azzal később kétszer-háromszor nagyobb valószínűséggel történik meg ugyanez. Ahogy sok más esetben, úgy itt is sok múlik azon, mit hordozunk a génjeinkben, és hogy gyerekkorunkban milyen alapokat szereztünk. Akadnak azonban olyan kockázati tényezők is, amelyeket befolyásolhatunk.