Kína azzal fenyegetőzik, hogy lemondja a szeptemberre tervezett amerikai–kínai csúcstalálkozót, amennyiben Washington újabb fegyvereladásokat hagy jóvá Tajván számára a megbeszélés előtt. Peking több alkalommal is egyértelművé tette az amerikai tisztségviselőknek, hogy a tajvani kérdés „vörös vonalat” jelent a két nagyhatalom viszonyában.

Donald Trump amerikai elnök kiemelt jelentőséget tulajdonít a Hszi Csin-ping kínai elnökkel való találkozónak, mivel a novemberi félidős kongresszusi választások előtt szeretne látványos diplomáciai sikereket felmutatni. A washingtoni adminisztráció korábbi tájékoztatása szerint a kínai elnököt és feleségét szeptember 24-én fogadnák a Fehér Házban egy állami díszvacsora keretében, bár Peking hivatalosan még nem erősítette meg a látogatás tényét.

A két ország diplomáciai kapcsolatai azután váltak feszültté, hogy a távol-keleti állam az utóbbi időben fokozta katonai jelenlétét a Tajvani-szorosban, ami növelte az esetleges katonai konfliktustól való félelmeket. Peking saját területének tekinti a demokratikusan kormányzott szigetet, amelyet szükség esetén akár erővel is kész egyesíteni a szárazföldi Kínával – számolt be a diplomáciai kapcsolatokat ismerő forrásokra hivatkozva a The Straits Times.

Kína üzenete egyértelmű

Amikor a két vezető május közepén Pekingben tárgyalt egymással, a kínai elnök jelezte, hogy a sziget ügye a kétoldalú kapcsolatok „legfontosabb kérdése”, egyúttal figyelmeztetett a lehetséges konfliktusra a téma nem megfelelő kezelése esetén. Trump később egy televíziós interjúban úgy fogalmazott, a Tajvánnak szánt fegyverszállítások „nagyon jó alkukártyát” jelenthetnek a Kínával folytatott tárgyalásokon. Ez a kijelentés komoly kétségeket ébresztett Washington ázsiai szövetségeseiben az amerikai biztonsági kötelezettségvállalások szilárdságával kapcsolatban.

Az USA az 1979-es Tajvani Kapcsolatok Törvénye alapján biztosít védelmi eszközöket a szigetnek, hogy az képes legyen megvédeni magát. A Trump-adminisztráció 2025 decemberében egy rekordnagyságú, 11 milliárd dolláros fegyvereladási csomagot jelentett be Tajpej számára, ami heves tiltakozást váltott ki a kínai vezetésből.

A tervezett szeptemberi csúcstalálkozó napirendjén az ázsiai biztonsági kérdések mellett kiemelt helyet foglalna el az iráni konfliktus is, mivel Peking Teherán egyik legfontosabb gazdasági partnere. Az izraeliekkel közösen február végén indított háború elhúzódásával az amerikai vezetés igyekszik nyomást gyakorolni Kínára, hogy az ne üzleteljen az iráni állammal.

A feszültségek ellenére a felek közötti párbeszéd nem szakadt meg, a kínai fél kifejezetten együttműködő magatartást tanúsít a diplomáciai egyeztetéseken. Az amerikai pénzügyi és kereskedelmi minisztérium vezetése folyamatosan tárgyal a kínai partnerekkel egy olyan megállapodásról, amely mindkét oldalon 30 milliárd dollár értékű árucsoportra vonatkozóan csökkentené a vámokat.