Oroszország feloldotta a Cár-bomba titkosított felvételeit (videó)
A Szovjetunió 1961 októberében a a történelem legerősebb atombombáját dobta le egy távoli, az Északi-sarkkörtől északra fekvő szigetre, a robbanás pedig erősebb volt, mint 50 millió tonna TNT, és több száz kilométerre is érezhető volt.
Fotó: Unsplash/Science in HD 
Habár a bomba közel 4 kilométerre a föld felett robbant, a keletkező lökéshullám a olyan kopárra és laposra csupaszította a szigetet, mint egy korcsolyapálya. A bámészkodók több mint 965 km távolságban is látták a villanást, és még 250 km távolságban is érezték a hihetetlen hőt. A bomba gigantikus gombafelhője egészen az űr pereme alá emelkedett.
Ez volt az RDS-220 – más néven a Cár-bomba. Közel 60 évvel a bomba rekordot döntő detonációja után egyetlen robbanószerkezet sem tudta megközelíteni pusztító erejét. A Roszatom Állami Atomenergia Vállalat (Oroszország állami atomenergia-ügynöksége) egy 40 percnyi, korábban titkosított felvételt tett közzé, amely a bomba útját mutatja be a gyártástól egészen a gombafelhőig.
Nyikita Hruscsov szovjet miniszterelnök 1961 júliusában személyesen adott megbízást a Cár-bomba megépítésére – számolt be a LiveScience. Habár Hruscsov eredetileg egy 100 megatonnás nukleáris fegyvert akart, a mérnökök végül egy 50 megatonnás változatot mutattak be neki – ez 45 millió tonna TNT-nek felel meg egyszerre felrobbantva.
A bomba még a miniszterelnök által kért hasznos teher felével is felfoghatatlanul erős volt: a bomba ezerszer erősebb volt, mint azok a bombák, amelyeket az Egyesült Államok a második világháborúban Hirosima és Nagaszaki felett robbantott fel, és eltörpült a Castle Bravo – az Egyesült Államok által valaha tesztelt legerősebb nukleáris fegyver – detonációja mellett is, amely mindössze 15 megatonnát (13 millió tonna) adott le.
Ahogyan az új felvételeken is látható, a Cár-bomba hatalmas volt, 27 tonna súlyú és körülbelül olyan hosszú, mint egy emeletes busz. A hatalmas fegyvert egy légi bombázó szállította magasan az orosz sarkvidéki Novaja Zemlja szigetek fölé, majd ejtőernyővel ledobta, a robbanás pedig olyan erős volt, hogy a repülőgépet valósággal ledöntötte az égből, és a gép közel 900 méter mélyre zuhant, mielőtt a pilóta egyenesbe tudta volna hozni.
Szerencsére a Cár-bomba robbanása nem követelt emberi áldozatokat, és soha többé nem is teszteltek olyan bombát, amely hasonló erővel bírt volna. 1963-ban az Egyesült Államok, a Szovjetunió és az Egyesült Királyság aláírta a korlátozott nukleáris kísérleti tilalmi szerződést, amely megtiltotta a légi atomfegyver-kísérleteket.
Az atomkísérletek azóta a föld alatt folytatódnak, mivel a nemzetek továbbra is nukleáris fegyvereket halmoznak fel, és időnként jóformán átírják a Föld térképét maguk körül. Az egyik 2018-as észak-koreai atomkísérlet következtében egy egész hegy omlott össze a tesztlétesítmény felett – ez talán emlékeztet arra, hogy a világnak aligha van szüksége egy újabb Cár-bombára ahhoz, hogy pusztító nukleáris károkat okozzon.
