A szervezet szerint több olyan vélekedés is elterjedt, amely alkalmas lehet a lakosság megtévesztésére, ezért szükségesnek tartották tisztázni a kialakult helyzet valódi okait. Az OVF hangsúlyozta, téves az az állítás, miszerint a Duna felső szakaszán elegendő víz áll rendelkezésre, miközben Magyarországon „valamit rosszul csinálunk”, ezért alakulnak ki rekordközeli vagy rekordalacsony vízállások. Szintén alaptalannak nevezték azt a gyakran felmerülő feltételezést, hogy a „felvízi országok” visszatartják a folyó vizét, emiatt pedig Magyarországra már nem jut elegendő víz.

A közlemény szerint „a Duna nemzetközi vízfolyás, így egyetlen állam sem rendelkezhet a vízkészletével korlátlanul. A Duna vízkészletének használatát többszintű szabályozás határozza meg: nemzetközi egyezmények, európai uniós jogszabályok, kétoldalú államközi megállapodások és a nemzeti vízgazdálkodási előírások.”

A szakemberek arra is felhívták a figyelmet, hogy a folyó aktuális természetes vízhozamát úgynevezett zsinórüzemben vezetik tovább, vagyis a beérkező vízmennyiséget lényegében változatlanul engedik tovább az alsóbb szakaszokra. Ezzel kapcsolatban kiemelték: „A jelenlegi természetes vízhozam azonban minden korábban mért értéknél alacsonyabb.”

A Duna teljes vízkészlete

Az OVF arra is kitért, hogy bár a vízlépcsők rövid időre képesek kiegyenlíteni a vízhozam ingadozását, illetve átmeneti tározást biztosítani, hosszabb távon nem tudják visszatartani a Duna teljes vízkészletét. Mint írták, az üzemeltetőknek a beérkező természetes vízhozamot tovább kell vezetniük, miközben működésüknek meg kell felelnie a nemzetközi és hazai jogszabályoknak is.

G

Kövess minket a Google-ben

Legyen a Liner a követett forrásod

Jelöld be a Linert követett forrásként a Google-ben.

Beállítom

„A rendkívül alacsony vízállások elsődleges oka jellemzően a vízgyűjtő területén kialakuló csapadékhiány és az ebből következő alacsony természetes vízhozam, nem pedig a víz tartós visszatartása a vízlépcsőknél.”

Az OVF ismertetése alapján Ausztriában jelenleg tizenkét duzzasztó működik, amelyek ugyan rövid távon lehetőséget biztosítanak a vízhozam szabályozására, azonban önmagukban nem képesek kezelni a klímaváltozás okozta szélsőséges hidrológiai helyzeteket.

Magyarországon ezzel szemben a Dunán nincs olyan vízlépcső, amely a nagyvízi időszakokban jelentős vízkészlet felhalmozását, majd annak későbbi, szabályozott visszapótlását tenné lehetővé. Ennek következtében a hazai Duna-szakasz vízjárása közvetlenül követi a természetes vízhozam alakulását, amely a jelenlegi, történelmi léptékű kisvizes időszakban rendkívül alacsony vízállásokhoz vezet.

Liner/MTI