Fotó: Twitter/Rainbow Rare Earths

Asztalra csapott egy ország kormánya, jobb profitmegosztást szeretnének a bányáikban működő multiktól

Szerző: Nagy Noel

Sokszor előfordul az a gyakorlatban, hogy a nagyvállalatok úgy aknázzák ki egy harmadik világban lévő ország potenciálját, hogy abból maga az ország alig részesül.

not image

Nagy Noel

2021. július. 30 - 02:11

Burundi korábban német és belga gyarmat is volt, függetlenségük óta azonban a világ egyik legszegényebb országának tekinthető, részben a több évtizedes, etnikai alapon kirobbant polgárháború és népirtások miatt.

A kelet-afrikai ország azonban számos területen meglehetősen jó potenciállal rendelkezik, elég csak arra gondolni, hogy Burundiban található a világon az egyik legjobb minőségű ritkaföldfémkészlet, amely az egyik legértékesebb nyersanyag globálisan.

A ritkaföldfémek ugyanis kulcsfontosságúak a világgazdaság tekintetében, a gépgyártásban és a hadiparban is rendkívül használatosak. A fémek ezen csoportja nélkül a globális gépgyártás jóformán leállna, mint ahogyan az autógyártás is.

Burundi kormánya azonban megunta, hogy a bányászcégek elteszik a kitermelésből származó profit jelentős részét és az asztalra csaptak: jobb feltételeket akarnak kialkudni maguknak, ezért exporttilalmat vezettek be a ritkaföldfémekre vonatkozóan.

Ibrahim Uwizeye, az ország Vízügyi, Nyersanyagügyi és Energetikai minisztere az AFP hírügynökségnek küldött levelében jelentette ki, hogy annak ellenére, hogy az államé a nyersanyag és a föld, amiből azt kinyerik, nem tudnak akkora profitot termelni, mint kellene.

Mint a miniszter fogalmazott, újra akarják tárgyalni ezeket a megállapodásokat a burundi emberek érdekében, mert úgy véli, az értékes nyersanyagokból származó bevételt az ország fejlesztésére kellene költeni.

Uwizeye a kínai Xinhua hírügynökségnek szintén beszélt a témáról és mint ismertette, már áprilisban közölte a kormány a bányászcégekkel, hogy nem exportálhatják a továbbiakban a ritkaföldfémeket, most pedig az új megállapodásig a bányásztevékenységet is felfüggesztették.

„Meghívtam a bányászcégek tulajdonosait, hogy olyan megállapodásokat kössünk, ami nekik is és a burundi embereknek is kellően hasznos. Arra számítok, hogy egyenlően osztjuk meg a profitot”

Uwizeye a török Anadolou hírügynökségnek adott interjújában is megerősítette ezt a szándékát, hogy a kormány Burundi lakosaira és az ország fejlesztésére szeretné költeni a profitot, ezért lenne fontos a minél jobb megállapodás.

A török hírügynökség beszámolója szerint a 2021-es pénzügyi évben Burundinak mindössze 1.5 millió dolláros bevétele fog származni a ritkaföldfémekből, amely az értékükből és fontosságukból kiindulva nevetségesen alacsony összeg.

Fotó: Twitter/Channel News Asia

A bányászat egyébként nem a legfontosabb eleme Burundi gazdaságának, viszont az ország exportjainak nagy része és az elsődleges külföldi valutaforrásuk erre a szektorra fókuszálódik – derült ki a Reuters egyik 2018-as, ritkaföldfémekkel foglalkozó cikkéből.

Az ország egyébként kifejezetten az arany- és aranyérc exportjára feküdt rá, 2019-ben például az ország exportjainak a fele arany volt, mintegy 137 millió dolláros értékben. A ritkaföldfémek pedig újabban jelentős potenciális növekedési forrássá váltak.

A burundi kormány akkora potenciált lát a bányászatban, hogy 2017-ben egy 10 éves növekedési tervet fektettek le, amelynek keretében 47 százalékkal növelnék a bányásztevékenységet, melytől legalább 10.7 százalékos gazdasági robbanást várnak.

Burundi ugyanis abban a különleges helyzetben van, hogy az egyetlen működő ritkaföldfém-bányával rendelkeznek egész Afrikában, amelyet a brit székhelyű Rainbow Rare Earths üzemeltett. A Rainbow még 2015-ben kapta, 25 évre a kitermelés jogát egy 39 négyzetkilométeres földre, cserébe a burundi kormányé a vállalat 10 százaléka.

A cég 2017-ben kezdett el ritkaföldfémeket exportálni, 2018-ban pedig már 1000 metrikus tonnát exportált ezek oxidjaiból, amellyel a világ kilencedik legnagyobb exportőre voltak az abban az évben. Burundi azért is értékes a Rainbow és a ritkaföldfém-piac számára, mert itt található meg a legmagasabb minőségű érc a világon.

A ritkaföldfémek esetében ugyanis az a trükk, hogy bár a földkéregben nem mondhatni, hogy ritkán fordulnak elő, nagyon drága és olykor toxikus a finomításuk. A burundi készlet esetében azonban az a pozitív, hogy a legtöbb érc nem szennyezett uránnal, ezért sokkal biztonságosabb és olcsóbb a finomítása.

Burundinak ráadásul sokat segít az Egyesült Államok és Kína között kirobbant kereskedelmi háború is, melynek egyik központi eleme a ritkaföldfémek voltak. 2019-ben Kína a világ ritkaföldfém-készletének 80 százalékát állította elő, azonban a kereskedelmi háború miatt az USA-nak alternatív források után kellett néznie – így jött képbe a kelet-afrikai ország.

Mint a Financial Times akkor beszámolt róla, az amerikai Védelmi Logisztikai Ügynökség (DLA) 25 millió dollárt fektetett a TechMet nevű vállalatba, amely után 3 millió fontos partneri megállapodást kötött a Rainbow vállalatával, hogy létrehozzanak egy közös ritkaföldfém-feldolgozó üzemet.

A TechMet alapítója, Brian Menell ráadásul veteránnak számít a bányászatban: a korábbi vezetője volt a De Beers nevű cégnek, amelynek gyakorlatilag monopóliuma volt a dél-afrikai gyémántbányászatra vonatkozóan, de érdekelt volt ruandai ón- és volfrámbányákban is, valamint brazil nikkel- és kobaltbányákban.

A Rainbow pedig annyira optimista a partnerség tekintetében, hogy 2019-ben egy interjúban úgy fogalmazott, évi 10 ezer tonna ritkaföldfém kitermelésére számít 10 év leforgása alatt. Később már ezt a számot 20 ezer tonnára módosította, ami a világ második legnagyobb termelőjének, Ausztráliának az éves mennyisége.