Kezdőlap

Friss hírek

Fontos hírek

Felkapott

Menü

Dollár
365,89 Ft
Euró
392,65 Ft
Font
457,82 Ft
Bitcoin
64,803 $

Burkina Fasóban a diákok fizetik a legnagyobb árat a konfliktusért

Az ország iskoláinak egyötöde zárva van a folyamatos konfliktus miatt, szakértők pedig arra figyelmeztetnek, hogy a diákok egy keserű jövő elé néznek.

Fotó: MTI/EPA/Legnan Koula
Afrika

Borbély Fanni

Szerkesztő

A Mali és Niger határán elterülő Burkina Faso Száhel-övezetének kisebb városaiban a szeptemberi tanévkezdés helyett még csak most, november végén sikerült megkezdeni az oktatást. Az Al Jazeera jelentése szerint a tantermek az ország nagy részén üresek voltak, még úgy is, hogy a fővárosban október 3-án nagy nehézségek árán, de elindult a tanév.

Egy neve elhallgatását kérő tanár arról számolt be: Soron kívül RTL+: áremelésre készülhetünk az UEFA Bajnokok Ligája miatt

„Az idei tanévben azért nem folytattuk az oktatást, mert egyszerűen nem tudunk bejutni a munkahelyünkre, ami folyamatos blokád alatt áll. Saját közlekedési eszközzel nem tudunk odamenni, csak konvojjal, vagy helikopterrel.”

Az ENSZ adatai szerint az országban jelenleg mintegy 4300 iskola (az iskolák egyötöde) van zárva a folyamatos bizonytalanság miatt: a kormány becslései szerint mintegy 700 ezer gyermek és 20 ezer tanár érintett, de még ennél is többen lehetnek elvágva az iskolától, hiszen a belső menekültek száma mostanra meghaladta az 1,6 millió főt.

Az erőszak nem csitul

Burkina Faso már 2015 óta harcban áll több fegyveres csoporttal, melyek egy része az ISIS-hez, valamint az al-Kaidához kötődik, s melyek a szomszédos Maliból és a Száhel-övezeten keresztül nyomultak be az országba. Mali és Niger iskoláit szintén érinti a lázadók tevékenysége, melyeket szintén támadások érnek, ahogy újra kipattan a feszültség a felek között.

Burkina Fasóban azonban még ennél is súlyosabb a helyzet, az ENSZ adatai szerint ugyanis a három ország összes iskolabezárásának 60 százaléka Burkina Fasóban történt. Globális megmozdulások indultak az országban uralkodó helyzet miatt, hiszen a több százezer gyermeknek, akik nem járhatnak iskolába, alapvető jogaik sérülnek a konfliktus miatt.

Yasmine Sherif, az Education Cannot Wait, az ENSZ globális oktatási alapjának igazgatója rámutatott, a probléma sokrétű, és rendkívül veszélyes is: a kislányok, akik nem járhatnak iskolába, arra kényszerülnek, hogy összeházasodjanak valakivel, míg a kisfiúkra az a kockázat leselkedik, hogy besorozzák őket, vagy rábeszélik őket, hogy csatlakozzanak fegyveres csoportokhoz.

Ördögi kör

Ugyanis ha nincs oktatás, a gyermekeket munkára fogják, ez azonban egy ördögi kör: tanulás helyett fegyveres csoportokban kell tevékenykedniük, ez pedig egy szörnyű képet fest a jövőről ezen gyermekek számára. A bezárt iskolák azt is jelentik, hogy az intézmények által időszakosan nyújtott szociális támogatások is megszűnnek.

Sherif rámutatott, az iskolában nemcsak olvasnak és írnak a diákok, hiszen ott fejlődik ki szociális és érzelmi készségük, ráadásul sok gyermeknek az iskola jelentette az egyetlen biztonságos helyet az országban, ahol élelmet, vizet kaptak, valamint higiéniát és biztonságot nyújtottak számukra.

Szakértők arra is figyelmeztettek, hogy az al-Kaidához köthető fegyveres csoportok gyakran szándékosan az iskolákat veszik célba, melyeket felrobbantanak, felgyújtanak, épp úgy, mint a polgármesteri hivatalokat. A lázadók többek között azért is intéznek támadásokat az iskolák ellen, mert azokat a francia és a világi oktatás szimbólumainak tartják.