Segítenének a budapestiek, de 7 milliárd euróra lenne szüksége a fővárosnak a klímastratégia végrehajtásához
A baloldali budapesti városvezetés az elmúlt 2,5 évben felmérte a projekthez szükséges jogszabályi akadályokat és azt, hogy milyen módon lehetne ösztönözni a gazdasági szereplőket és a fővárosi lakosokat.
Fotó: Twenty20 
A fővárosi önkormányzat felméréséből kiderül, hogy a budapestiek 81 százaléka lenne hajlandó egy fokkal lejjebb csavarni a fűtést, ha ezzel csökkentheti a klímaváltozás hatásait és hozzájárulhat az ellátás biztonságához.
Ennek kapcsán beszélt Ámon Ada, Karácsony Gergely klímapolitikai tanácsadója a Népszavának a klímavédelmi projektről, de rögtön leszögezte, hogy az a 360 millió euró, amelyet az Unió tudna nyújtani, úgy, hogy száz város között osztják szét, vajmi kevés, ugyanis Budapestnek 7 milliárd euróra lenne szüksége ahhoz, hogy a tavaly elfogadott stratégiát végrehajtsák.
Az Európai Unió korábban már tervbe vette az energiaellátás kérdését, majd az orosz-ukrán háború kapcsán felerősödött a sietség, ugyanis minél kevesebb orosz energiát akar a tömb vásárolni, ezért kiválasztottak száz európai várost kísérleti és innovációs céllal, majd kitűzték a tervet: ezeknek a városoknak 2050-ig klímasemlegesnek kell lenniük.
„A 360 millió euróból induló program első lépéseként minden városnak ki kell dolgoznia egy klímaváros szerződést, amely az összes települési ágazatra lebontva tartalmazza klímasemlegesség eléréséhez szükséges átfogó koncepciót. Egyelőre nem ismertek az uniós program részletei, az első megbeszélést jövő héten rendezik, amit júniusban követ egy részletes brüsszeli tájékoztató. Így még bizonytalan, hogy mikor kerülhet a Fővárosi Közgyűlés elé a részletek ismeretében összeállított szerződés, amely a programba való belépés elengedhetetlen kellék“ – ismertette Ámon Ada.
„Budapest 2030-ra nem lesz teljesen klímasemleges város, de jó irányú folyamatokkal, célirányos fejlesztésekkel jelentősen csökkenthető az üvegház hatású gázok kibocsátása, ami egyúttal egészségesebbé és élhetőbbé is teszi a fővárost“
– szögezte le.
A klímavédelem kapcsán az elmúlt években olyan fontos projektekre áldozott a városvezetés, amelyek keretében felmérték a napenergia nagyobb arányú hasznosításának és a villamosenergia hálózatba való integrálásának milyen jogszabályi akadályai vannak, illetve milyen gazdasági ösztönzőkkel lehetne a napelemeket vonzóbbá tenni, a gazdasági szereplők és a fővárosiak számára.
Olyan megállapításokat és esetleges megoldásokat szűrtek le, hogy a budapesti lakosok akár bérbe adhatnák a tetőiket napelemek telepítésére, vagy az ingatlanfejlesztők eleve alternatív energiarendszerek kiépítésében gondolkodhatnának egy-egy irodaház vagy lakópark építésekor.
Emellett szóba került, sőt, már terv is van róla, hogy egy 1500 megawatt kapacitású naperőműrendszert hozzanak létre, emellett pedig a távhőellátást és a hozzá kapcsolódó infrastruktúrát is korszerűsítenék, és kialakítanák az elektromos autók töltőhálózatát.
A csapadékvizet is hasznosítanák, és három kerülettel már elkezdtek együtt dolgozni ennek kapcsán, a partnerek a VII., a XII. és a XVIII. kerületek. Az közétkeztetést is érintené a klímastratégia, ugyanis kimondottan „klímabarát“ ételeket fogyaszthatnának a az iskolák, óvodák, szociális intézmények menzáin.
„A fővárosi törekvések az egész ország számára fontosak, hiszen bizonyos időszakokban a villamosenergia ötöde itt hasznosul, például a közösségi közlekedés működtetésére.Egy átlagos hétköznap többen utaznak a budapesti metróvonalakon, mint a teljes MÁV hálózaton. Cserébe a GDP 40 százaléka itt termelődik meg. Budapest nélkül nem teljesíthetőek a Magyarország által vállalt klímacélok vagy a hulladékgazdálkodás terén tett vállalások. A rossz levegőminőség miatt jelenleg is kötelezettségszegési eljárás zajlik Magyarország ellen, a három érintett terület egyike a legsűrűbben lakott budapesti agglomeráció“
– hívta fel a figyelmet Ámon Ada.
Kiemelte, hogy „a főváros klímastratégiájának végrehajtásával jelentősen csökkenne a hazai károsanyag-kibocsátás. A klímabarát, élhető, egészséges főváros az egész ország és a Budapestet naponta használó 3 millió ember érdeke is, nem csupán az itt élőké. A kormány mégsem hajlandó támogatni ebben sem a városvezetést. Eddig egyetlen uniós operatív programot nyitottak meg az önkormányzat előtt, amelynek keretösszege 80 milliárd forint, kevesebb mint egy fél stadion ára. A 6000 milliárd forintos uniós helyreállítási alapból támogatandó programok közé pedig egyetlen fővárosi projekt sem fért be, holott a budapestiek többsége az önkormányzat által megrendelt felmérések szerint egyetért a klímacélokkal és áldozatokat is hajlandó hozni az ügy érdekében“.
Azonban ha a kormány nem hajlandó segíteni, akkor a városvezetés a saját kezébe veszi a dolgot, ami Brüsszelt illeti, ugyanis a Ámon Ada mindenképpen fontosnak tartotta elmondani, hogy a főpolgármester az elmúlt hetekben magas szintű tárgyalásokat folytatott Brüsszelben az uniós források közvetlen eléréséről és biztató válaszokat kapott.
