Az Egyesült Királyság kudarcot vallott – túl későn reagált a világjárványra
Az Egyesült Királyság korai koronavírus elleni válasza kudarcot vallott, és az ország „jelentősen rosszabbul teljesített a járvány okozta halálesetek tekintetében, mint sok más ország” – írja az Anadolu Agency egy pártközi parlamenti bizottság jelentésére hivatkozva.
Fotó: MTI/EPA/Brit parlament/Jessica Taylor 
A fertőzés általi „nyájimmunitás” megközelítése, amelyet a tudósok támogattak az ország legsúlyosabb egészségügyi válságának első napjaiban, békeidőben, az első zárlat bevezetésének késedelméhez vezetett, ami sok emberéletbe került az Egyesült Királyságban – áll a jelentésben.
Az ország vakcinázási programja azonban az egyik leghatékonyabb volt Európában, bár a koronavírus halálos áldozatainak száma meghaladja a 150 ezret – áll az Egészségügyi és Szociális Bizottság jelentésében. Ez volt „az egyik leghatékonyabb kezdeményezés az Egyesült Királyság történetében”.
A bizottság elnökei, Jeremy Hunt és Greg Clark, mindketten konzervatív parlamenti képviselők, azt mondták, hogy a világjárvány természete miatt „lehetetlen volt mindent jól csinálni”.
„Az Egyesült Királyság néhány nagy eredményt néhány nagy hibával kombinált. Létfontosságú, hogy mindkettőből tanuljunk”
– mondták.
Az Egyesült Királyság kormánya március 23-án hirdette meg az első zárlatot, jóval később, mint néhány más európai ország, és a fertőzéssel szembeni védettségi cél érdekében késleltette azt. A folyamatosan emelkedő halálesetek száma azonban arra kényszerítette az országot, hogy zárlatot rendeljen el.
A jelentés szerint a megközelítést egy influenzajárvány kezelésére alapozták, és a kormány vezető egészségügyi tudósainak tanácsain alapult. A politika „fokozatos megközelítést” alkalmazott a társadalmi távolságtartás, az elszigetelés és a zárlatok tekintetében. A jelentés hozzátette, hogy ez „szándékos politika” volt, amelyről mostanra bebizonyosodott, hogy „helytelen” volt, és magasabb halálozási arányhoz vezetett – írja a Bernama.
A képviselők jelentése szerint az első hullám során idősek ezrei vesztették életüket idősotthonokban, és ez azt mutatta, hogy „a szociális ellátás a világjárvány korai szakaszában kevésbé volt hangsúlyos a kormányzatban”. A kórházakból a gondozóotthonokba elbocsátott személyek vizsgálatának mellőzésével kapcsolatos politika kudarcot vallott, ami sok halálesethez vezetett – tette hozzá a jelentés.
