Boszniában borult a papírforma, változtattak a törvényen a kormányalakítás érdekében

Nem az előzetes várakozások szerint alakultak a bosznia-hercegovinai általános választások, a választási bizottság előzetes eredményei szerint a bosnyák, a horvát és a szerb közösség voksolásai is hoztak meglepetéseket. 

A boszniai háromtagú elnökség szerb helyét Zeljka Cvijanovic szerezte meg (51,65 százalék), és ez nem okozott meglepetést, a Milorad Dodik vezette Független Szociáldemokraták Szövetsége (SNSD) jelöltje minden közvélemény-kutatás alapján a kampány során végig vezetett. A horvát tag győzelme nem ennyire egyértelmű, a választási bizottság előzetes eredményei alapján a Bosznia-hercegovinai Horvát Demokratikus Közösség (HDZ BiH) jelöltje, Borjana Kristo kapta a legtöbb szavazatot (51,36 százalék), a második helyen pedig a voksok 48,64 százalékával Zeljko Komsic, a Demokratikus Front (DF) jelöltje végzett. Ám a választás éjszakáján a DF jelöltje jelentette be előbb a győzelmét a párt saját adatgyűjtésére hivatkozva. Soron kívül Ez történik, ha gyakran fogyasztunk tojást

A legnagyobb bukás pedig Bakir Izetbegovicé. A Demokratikus Akciópárt (SDA) vezetője és elnökjelöltje négy évet kihagyott az ország vezetéséből, mert korábban két megbízatási időszakon át, 2010 és 2018 között volt az államelnökség bosnyák tagja, ezért négy évvel ezelőtt nem indulhatott. Most vissza akart térni az államvezetésbe, és minden jel arra utalt, hogy erre nagyon nagy esélye van, ám a választói akarat mást mutatott, és Bakir Izetbegovic csupán a voksok 39,31 százalékát szerezte meg, míg az egyesült ellenzék jelöltjére, Denis Becirovicra a szavazópolgárok 55,78 százaléka voksolt. A várakozások szerint azonban a bosnyákoknak járó parlamenti helyek többségét az SDA szerezte meg.

A választási bizottság nem közölte, hogy a boszniai Szerb Köztársaság elnöki posztját ki szerezte meg. Ez a helyi sajtó szerint azt mutatja, hogy nagyon szoros lehet a verseny az SNSD jelöltje, Milorad Dodik, valamint a baloldali jelölt, Jelena Trivic között. A választás éjszakáján mindkét jelölt bejelentette győzelmét, noha míg a Demokratikus Haladás Pártjának (PDP) a jelöltje hangosan és utcazenészekkel ünnepelt, addig Milorad Dodik zárt ajtók mögött mulatott, sajtótájékoztatóján pedig nagyon visszafogottan fogalmazott, amikor azt mondta, tudomása szerint ő kapott több szavazatot, de meg kell várni a hivatalos végeredményeket. 

Az egyéb helyek kiosztásáról egyelőre nem közölt eredményeket a választási bizottság. 

Mindezek azonban csak előzetes eredmények, a választási bizottságnak 30 napja van arra, hogy kihirdesse a végeredményt, a korábbi tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy várhatóan 7-10 napon belül kiderül, kik kapták a legtöbb szavazatot.

A bosznia-hercegovinai választópolgárok vasárnap az ország különböző szerveinek 518 leendő tagjáról döntött. Megválasztották a kollektív államelnökség három tagját, a többségében szerbek lakta országrész, a boszniai Szerb Köztársaság elnökét és két alelnökét, a boszniai szövetségi parlament alsóházának 42 képviselőjét, a boszniai Szerb Köztársaság parlamentjének 83 képviselőjét, a bosnyák-horvát országrész, a Bosznia-hercegovinai Föderáció képviselőházának 98 tagját, valamint a föderáció tíz kantonjának képviselő-testületi tagjait.

A választási törvény módosításáról hozott határozatot Christian Schmidt, a nemzetközi közösség boszniai főképviselője vasárnap azt követően, hogy bezártak az urnák az általános választások napján Bosznia-Hercegovinában.

Christian Schmidt nyílt levélben tájékoztatta a boszniai állampolgárokat arról, hogy a választási törvény módosítására a kormányalakítás esetleges elhúzódása miatt volt szükség. Négy évvel ezelőtt 444 napot kellett várni a szövetségi kormány megalakulására.

A nemzetközi közösség boszniai főképviselője a levélben azt írta, mindenkinek hálás azért, hogy hozzájárult a választások törvényességéhez és a szabályok betartásához. Közölte: most a kormány, a parlament és az igazságügyi intézményrendszer mihamarabbi felállására van szükség, hogy ezek a szervek minél előbb az állampolgárok és az ország érdekeiért kezdhessenek dolgozni. „Erre azért van szükség, hogy Bosznia-Hercegovina előre léphessen az uniós tagjelöltség elnyerésének útját” – fogalmazott Christian Schmidt.

Az ország sorsának jobbra fordulása érdekében meg kell akadályozni, hogy bárki is gátolja az intézmények működését, ezért – a főképviselő magyarázata szerint – a választási törvény módosítására volt szükség. A változások nem magát a választás folyamatát vagy a leadott szavazatokat érintik, hanem a voksolás utáni lépéseket, a koalíciós tárgyalásokat, a különböző szervek megalakítását – magyarázta Christian Schmidt. Hozzátette: az újdonságok a határidők megszabására, illetve ezeknek a szigorú határidőknek a betartására vonatkoznak, a határidők túllépése pedig büntetést von maga után.

A diplomata egyben arra kérte a politikusokat, hogy az új felállású parlament első döntései között azok a témák szerepeljenek, amelyek már több éve húzódnak, fogadja el és iktassa törvénybe például az Emberi Jogok Európai Bíróságának döntéseit. A mostani módosításban az is szerepel, hogy mindeddig csak a három államalkotó népcsoport – a bosnyák, a horvát és a szerb – indulhatott a választásokon, és vállalhatott kormányzati szerepet, a jövőben nem lehet ilyen diszkrimináció, és a nemzeti kisebbségek is szerepelhetnek a jelöltlistákon.

Az 1992-1995-ös boszniai háborút lezáró daytoni szerződés két részre osztotta Bosznia-Hercegovinát, a főként szerbek lakta boszniai Szerb Köztársaságra, illetve a többségében bosnyákok és horvátok lakta Bosznia-hercegovinai Föderációra. Mindkét országrésznek külön parlamentje és kormánya van, de képviselőket delegálnak a szövetségi törvényhozásba is, illetve részt vesznek a szövetségi kormány működésében. A daytoni szerződésben minden döntéshez szükség van a három államalkotó népcsoport – a bosnyákok, a horvátok és a szerbek – beleegyezésére, ami gyakran gátolja a hatékony munkavégzést és a reformok megvalósítását. A nemzetközi közösség főképviselőjének intézményét is ekkor hozták létre: a megbízottnak joga van törvényeket hozni és felfüggeszteni.

Christian Schmidt választási törvényre vonatkozó módosításai azokat a pontokat tartalmazzák, amelyek miatt évek óta vita folyik a választási törvényről Bosznia-Hercegovinában, és amelyekről a bosnyák, a horvát és a szerb politikusok mindeddig nem tudtak megegyezni.

(MTI)