A nyári hőség idején egyre több háztartásban működik folyamatosan a klímaberendezés, ugyanakkor megfelelő használattal nemcsak kellemesebb hőmérséklet érhető el, hanem az energiafelhasználás is mérsékelhető. Erre hívta fel a figyelmet Facebook-bejegyzésében Bódis Kriszta nemzeti társadalompolitikai stratégiáért és ágazati koordinációért felelős kormánybiztos, aki a Magyar Mérnöki Kamara ajánlásait ismertette.

„Hogyan tartsuk hűvösebben a lakást úgy, hogy közben kevesebb áramot használunk? A Magyar Mérnöki Kamara több egyszerű, épületfizikai alapokon nyugvó tanácsot is összegyűjtött. Ezekkel nemcsak a lakás maradhat hűvösebb, hanem a villanyszámlánkat és az országos áramhálózat terhelését is csökkenthetjük.”

A Magyar Mérnöki Kamara ajánlásai alapján az egyik legfontosabb szabály, hogy a klímaberendezést ne működtessük nyitott vagy bukóra állított ablak mellett, mivel ilyenkor a berendezésnek nemcsak hűtenie, hanem a folyamatosan beáramló meleg, párás levegőt párátlanítania is kell, ami jelentősen növeli az energiafogyasztást.

A szakmai javaslat szerint, ha friss levegőre van szükség, érdemes kikapcsolni a klímát, majd három-öt percre teljesen kitárni az ablakokat, lehetőség szerint kereszthuzatot kialakítva. Ez elegendő ahhoz, hogy a levegő kicserélődjön, miközben a falak és a bútorok még nem melegszenek át.

G

Kövess minket a Google-ben

Legyen a Liner a követett forrásod

Jelöld be a Linert követett forrásként a Google-ben.

Beállítom

A teljesen felhevült lakás lehűtése

Az ajánlás arra is kitér, hogy nem célszerű estére hagyni a teljesen felhevült lakás lehűtését. A falak és födémek jelentős mennyiségű hőt képesek tárolni, ezért a nappali órákban – különösen 11 és 15 óra között – történő előhűtés segíthet abban, hogy estére is kellemesebb maradjon a belső hőmérséklet, és kisebb legyen az esti villamosenergia-igény.

A kamara szerint a napsugarakat lehetőség szerint még az ablak előtt érdemes megállítani. A külső árnyékolók, például a redőnyök vagy zsaluziák jóval hatékonyabbak a belső függönyöknél, mert nem engedik, hogy az üvegen átjutó napsugárzás felmelegítse a lakás belsejét.

Azok számára is javasolnak megoldásokat, akik nem rendelkeznek klímaberendezéssel. Egy kartonlapra rögzített, kifelé fordított alufólia visszaverheti a napsugarak egy részét, különösen az erősen felmelegedő, napos ablakok esetében.

A többszintes házakban a természetes légmozgás is kihasználható: éjszaka az alsó és a legfelső szinten egyszerre kinyitott ablakok úgynevezett kéményhatást hozhatnak létre, amely elektromos energia felhasználása nélkül segíti a lakás átszellőzését.

A párolgás jelentősége

A tanácsok között szerepel az is, hogy éjszaka a nyitott ablak közelébe kiteregetett nedves lepedő vagy törölköző párolgása hőt von el a levegőből, így a beáramló levegő valamivel hűvösebbnek érződhet.

A Magyar Mérnöki Kamara arra is felhívja a figyelmet, hogy a nagy energiaigényű háztartási gépeket – például a mosógépet, a szárítógépet és a mosogatógépet – lehetőleg ne az esti, 18 és 21 óra közötti csúcsidőszakban használjuk, amikor egyszerre sok háztartás fogyaszt nagy mennyiségű villamos energiát, miközben a napelemek termelése már visszaesik. Hasonló megfontolásból az elektromos autók töltését is célszerű nappalra, munkahelyi töltésre vagy este 10 óra utánra időzíteni.

Az ajánlás kitér arra is, hogy akik saját napelemmel és akkumulátoros energiatárolóval rendelkeznek, azoknak érdemes a nappal megtermelt és eltárolt energiát az esti órákban felhasználni, amikor a villamosenergia-hálózat terhelése nagyobb.

Bejegyzése végén Bódis Kriszta egy rövid felhívással zárta üzenetét: „Használjuk okosabban az eszközeinket. A részletes mérnöki tanácsokat tartalmazó cikket az első hozzászólásban találjátok.”