Berobbant a feszültség a Kaukázuson: régi ellenfelek csaptak össze

Fegyveres összecsapás tört ki a vasárnap folyamán Örményország és Azerbajdzsán között, méghozzá az eddig is a két fél között heves ellentétet szító Hegyi-Karabakh régióban – számolt be róla a Reuters.

Hegyi-Karabakh egy szakadárállamnak tekinthető Azerbajdzsán területén, amelyet szinte kizárólag örmények laknak. Már az 1990-es évek elején kikiáltotta függetlenségét Azerbajdzsántól, ám szinte egy ország sem ismeri el, csak a hozzá hasonlóan de facto állam státuszban lévő szakadárállamok, mint a Moldovából kivált Transznyisztria, vagy a Grúziából kivált Abházia és Dél-Oszétia. Soron kívül Kósa Lajos: Magyar Péternek nem tüntetnie kellene, hanem virágot vennie a volt feleségének

A két ország között folyamatos konfliktus táptalaját jelenti a régió, ahol a Szovjetunió felbomlását követően hatalmas erővel törtek felszínre az etnikai konfliktusok, amely végül ahhoz vezetett, hogy a kilencvenes évek óta, folyamatos fegyveres konfliktus zajlik Örményország és Azerbajdzsán között a területből eredően.

A legújabb konfliktus vasárnap éjjel törtek ki a két fél között, Örményország állítása szerint az azeriek indítottak légi- és tüzérségi támadásokat Hegyi-Karabakhban, míg Azerbajdzsán arra hivatkozott, hogy tettük ellentámadás volt, mivel az örmény erők azeri kézen lévő célpontokat támadtak, valamint hét falu felett is átvették az irányítást.

Ennek hatására rendkívüli állapotot hirdettek Örményországban, és teljes katonai mozgósítást rendeltek el. Jereván elmondása szerint azeri erők a karabakhi fővárosban, Sztepanakertben a civil lakosságot támadták, amire úgy vélik, „csak ez lehetett a megfelelő válaszlépés”.

Baku pedig egyből tagadta az örmény védelmi minisztérium közleményét, hogy azeri tankokat és helikoptereket pusztítottak el, valamint megvádolták azzal Örményországot, hogy „direkt és célzott” támadást indítottak ellenük. Ilham Alijev, Azerbajdzsán elnöke kijelentette: „meg fogjuk védeni a területünket, nekünk van igazunk!”

Az összecsapások pedig a Dél-Kaukázus stabilitását sodorták veszélybe, ami gazdasági szempontból is rendkívül aggályos lehet, tekintve, hogy Hegyi-Karabakh közelében számos, stratégiailag is fontos vezeték húzódik: egy, ami a Kaszpi-tengertől érkező olajat szállítják, egy másik pedig Azerbajdzsánból érkező földgázt továbbít.

A nemzetközi közösség is reagált az összecsapásokra, Oroszország és Franciaország azonnali tűzszünetet sürgetett, míg Ferenc Pápa a béketárgyalásokat szorgalmazta. Törökország elnöke, Tayyip Erdogan volt az egyedült, aki egyértelműen állást foglalt, méghozzá Baku mellett.