Clouds
21 Budapest
Dollár
359,46 Ft
Euró
390,10 Ft
Font
444,07 Ft
Bitcoin
22,771 $

A Belügyminisztérium a tanárok segítségével dolgozik az oktatás megreformálásán 

Fotó: Diákok az élõláncos tiltakozásukon a Szent István körúton 2022. október 27-én. Ezen a napon Budapesten élõláncot alakítottak diákok, szülõk, pedagógusok és támogatóik az Egységes Diákfront kezdeményezésére. MTI/Koszticsák Szilárd
Belföld
not image

Fazekas Kiara Barbara

Szerkesztő

A BM digitális kérdőívek kitöltését kérte elsősorban a pedagógusoktól, név nélkül, hogy átfogó képet kapjon az oktatásról. 

A Belügyminisztérium június 13. és 26. között egyebek mellett a pedagógusok és a tanulók leterheltségéről, az ideális csoport- és osztálylétszámokról, a munkakörülményekről és a juttatásokról, a pedagógusok és a gyermekek biztonságáról, valamint az intézmények teljesítményének méréséről és értékeléséről várta a köznevelésben dolgozók válaszait egy névtelen kérdőív kitöltésével, majd szeptember 1. és 20. között pedig elsősorban a pedagógusok teljesítményértékelésről kérdezték az érintettek véleményét – írja a Magyar Nemzet az Új Köznevelés című folyóirat legutóbbi számára hivatkozva. 

A válaszadók megfogalmazhattak szöveges javaslatokat, a BM pedig állításokat is tett fel, amelyeket a válaszadók 1-5-ig terjedő skálán értékelhettek. 

A lap hozzáteszi, hogy az első kérdőívet 21 ezer pedagógus és háromezer, a nevelést, oktatást közvetlenül segítő munkatárs (noks-dolgozók) töltötte ki, ez azonban mindössze a pedagógusok 15 százalékát jelenti. A második kérdőívre a már a megkérdezett pedagógusok 24 százaléka fordított időt. 

A kérdívek elején lehetőségük volt arra, hogy megadják a feladatkörüket, besorolásukat, szakmai tapasztalataikat, életkorukat, nemüket és munkahelyük földrajzi elhelyezkedését, ezen adatokból pedig az derült ki, hogy a vezetők és a férfi pedagógusok sokkal nagyobb arányban hajlottak a válaszadásra. 

Az eredmények kapcsány elmondható, hogy a válaszadók több mint fele soknak tartja a megtartott órákat, ezek mellett már nem jut elég idő a felkészülésre és a nevelés. A létszámokról úgy vélik, hogy a 15 és a 20 fős óvodai csoportlétszám, általános iskolánál a 20 fős, középiskolánál pedig a 20 és a 25 fős osztályok lennének a legjobbak. Az infraktrukturális eszközökre is kitétértek, a válaszadók több feltöltődésre, pihenésre és megbeszélésekre alkalmas teret, illetve több személyes használatú digitális eszközt és irodaszert szeretnének.

A béremelés kapcsán 70 százalékuk úgy véli, hogy a díjazásnál figyelembe kell venni a teljesítményt és a munka minőségét, 84 százalékuk pedig úgy gondolja, hogy a leginkább rászoruló diákokkal foglalkozó pedagógusokat jobban meg kell fizetni. 

A megbecsülésükön akár az is javíthatna, hogy több olyan jellegű támogatást kapnának, miszerint szakkönyv-vásárlási támogatásban részesülhetnének, kapnának hozzájárulást a meglévő hitelek törlesztéséhez, vagy jó minőségű, gyakorlatorientált, térítésmentes továbbképzéseket biztosítanának számukra. 

Több mint 90 százalékuk szerint a diákok teljesítményére jelentős hatással van a biztonságos iskolai légkör, de még jobbá lehetne tenni a nevelő-oktató munkát, ha a pedagógusok konfliktuskezelési, stresszkezelési készségeit fejlesztenék. 

Emellett a visszajelzésekről is megkérdezték őket: a válaszadók 75 százaléka legalább közepesen vagy többnyire egyetértett azzal, hogy a teljesítményükkel kapcsolatos rendszeres visszajelzések szakmai fejlődésre és még magasabb minőségű munkavégzésre ösztönzi a pedagógusokat.

Azzal sokkal többen értenek egyet, hogy az általános iskola felső tagozatán és a középiskolában segítené az intézményvezető értékelését, ha a tanulók visszajelzést adnának az adott pedagógus munkájáról, mint azzal, hogy a szülők véleményét is figyelembe vegyék, ugyanis jelentős részük úgy véli, hogy a szülőknek nincs elég objektív képük a teljesítményükről.