A lakhatási válságra építő Baloldal nyerte a tartományi választást Berlinben, átrendezve a német főváros politikai térképét.
A német fővárosban lezajlott tartományi választáson a Baloldal szerezte meg a legtöbb szavazatot, maga mögé utasítva a kereszténydemokratákat és a szociáldemokratákat. A párt választási győzelmével Elif Eralp lehet Berlin első baloldali főpolgármestere.
A 45 éves politikus kampányának középpontjában a fővárosi ingatlanárak és az albérleti díjak drasztikus emelkedése állt. Eralp a szavazás lezárása után a bérleti helyzetet a város legsúlyosabb társadalmi problémájának nevezte, egyúttal ígéretet tett a magánkézben lévő lakásingatlan-kezelő vállalatok államosítására.
A tervezett intézkedés a mintegy 220 ezer lakást érintő ingatlankészlet állami tulajdonba vételét célozza, amivel a politikus a 2021-ben megtartott népszavazás eredményét ültetné át a gyakorlatba. A The Straits Times szerint akkor a berlini választók 58 százaléka támogatta a lakásállomány államosításáról szóló jogszabály megalkotását.
Friedrich Merz nehéz helyzetben van
A szavazatok véglegesítésével a Baloldal a voksok 25,3 százalékát szerezte meg, megduplázva korábbi eredményét. A korábban kormányzó Kereszténydemokrata Unió 19 százalékkal a második helyre szorult, ami újabb csapást jelent Friedrich Merz kancellár koalíciója számára.
NE HAGYD KI
Kövess minket a Google-ben
Legyen a Liner a követett forrásod
Jelöld be a Linert követett forrásként a Google-ben.
A harmadik helyen a Jobboldali Alternatíva Németországnak végzett 16 százalékkal, ami a párt eddigi legjobb berlini szereplése. A szociáldemokraták jelentősen leszakadva, mindössze 12,1 százalékos eredményt értek el. „A mai naptól kezdve együtt változtatjuk meg Berlint” – fogalmazott az ünneplő párttagok előtt Elif Eralp.
A győzelem ellenére a megvalósítás előtt komoly akadályok tornyosulnak. Tim Kluessendorf, a szociáldemokraták főtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy a lakásingatlan-kezelők államosítása hozzávetőleg 20 milliárd eurós terhet jelentene a költségvetésnek, miközben az Infratest Dimap felmérése szerint a lakosságnak csupán 37 százaléka pártolja az elképzelést.
Bár a szociáldemokraták és a Zöldek is nyitottnak mutatkoznak a koalíciókötésre, a Zöldek társelnöke, Felix Banaszak egyértelmű feltételt szabott. Utalt arra, hogy a Baloldal berlini szervezetét korábban antiszemitizmus vádja érte, amit tisztázni kell a közös kormányzás előtt.
„Határozott elköteleződésre van szükségünk az antiszemitizmus elleni küzdelemben, máskülönben nem fog működni az együttműködés” – jelentette ki Banaszak.
A Baloldal határozottan elutasítja a rendszerszintű antiszemitizmus vádját, álláspontjuk szerint a csoportellenes gyűlölet minden formájával szemben fellépnek. A berlini voksolás a 2026-ban tartott ötödik német tartományi választás volt, ahol a gyengélkedő gazdaság és a növekvő megélhetési költségek alaposan árendezték a megszokott politikai erőviszonyokat.