Az EU szerint Németország az orosz dezinformációk célpontja
Egy keddi jelentés szerint Németország az orosz dezinformációs kampányok legfőbb célpontja Európában, miután az EU úgy véli, a Navalnij-ügy miatt minden korábbinál komolyabb feszültség alakult ki Moszkva és az EU között.
Moszkva, 2021. január 31.
A rendõrök õrizetbe vesznek egy tüntetõt Alekszej Navalnij orosz ellenzéki vezetõ támogatóinak tüntetésén Moszkvában 2021. január 31-én. Oroszország számos pontján szerveztek a koronavírus-járvány miatt elrendelt szigorítások ellenére Navalnijt támogató tüntetéseket, több mint 200 embert letartóztattak. Az öt hónap után hazatérõ Navalnijt január 17-én vették õrizetbe a moszkvai seremetyjevói repülõtéren, majd egy bíróság elrendelte harminc napra szóló letartóztatását.
MTI/EPA/Jurij Kocsetkov 
A dezinformációs műveleti csoport egy jelentésben közölte tapasztalatait, melyben közel 700 félrevezető esetet dokumentáltak mióta 2015-ben elindult a nyomonkövetési adatbázis, s melyek célja a németországi dezinformációk terjesztése volt.
A fenti esetek mind komoly hasonlóságot mutatnak Franciaország több mint 300 dezinformációs esetével, de volt példa 170 esetre Olaszországban, további 40 esetre pedig Spanyolországban. Az EUvsDisinfo elnevezésű csoport jelentése szerint Németország az orosz dezinformációk legfőbb célpontja, a csoport pedig ezeket az eseteket kívánja felderíteni.
A EUvsDisinfo szerint a Kreml úgy akarta beállítani Németországot, mintha irracionális módon elleneznének mindent, ami Oroszországgal kapcsolatos, mindezt az orosz belpolitikai helyzet, valamint az emberi és nemzetközi jogok csorbulásának palástolására igyekeztek erősíteni a köztudatban.
Oroszország ilyen jellegű megközelítése egyértelműen bizonytalanságot kíván kelteni az emberekben, ellentéteket akar kiélezni, hogy az orosz tisztviselők egyre nagyobb mozgásteret kaphassanak. Németország egyike azoknak az EU-s országoknak, melyek szankciókat alkalmaznak Oroszország ellen a Navalnij-ügy miatt, az orosz ellenzéki politikust ugyanis Berlinben kezelték mérgezése után.
Navalnij, orosz ellenzéki politikus és Putyin orosz elnök legfőbb kritikusa szerint a Kreml állt a támadás mögött, melyet Moszkva természetesen kategorikusan tagad. Amint Navalnij gépe januárban leszállt Moszkvában, azonnal letartóztatták, később pedig egy irreálisan gyors ítélethozatalt követően börtönbüntetésre ítélték.
Az EU a múlt hónapban megállapodott abban, hogy négy magas rangú orosz tisztviselőt helyezzen tiltólistára a Navalnij-ügy miatt, mindezt kiegészítve az Oroszországgal korábban, a Krím annektálásával és a Kreml által támogatott kelet-ukrajnai fegyveres szeparatistákkal szembeni gazdasági szankciókkal.
A Reuters azt írja, Josep Borrell, az Európai Bizottság alelnöke felszólította Oroszországot Navalnij szabadon bocsátására, sőt az együttműködés szükségességét is felvetette olyan területeken, mint a klímaváltozás és az iráni nukleáris megállapodás. Látogatása során azonban Moszkva kiutasított az országból négy uniós diplomatát, köztük egyet tisztviselőt Németországból.
Angela Merkel német kancellár, aki a kommunista Kelet-Németországban nőtt fel, régóta masszívan bírálja Moszkva emberi jogi helyzetét, azonban Berlin ellenállt az USA nyomásának, hogy blokkolja a Nord Stream 2 gázvezetéket, mely a legnagyobb mennyiségű orosz gázt juttathatná Európába Németországon keresztül. Az EU vezetői a március 25-26-i csúcstalálkozón fogják megvitatni az Oroszországgal fennálló problémás helyzet további lépéseit.
